Zsírpapírra festett a csavargó festő
2009. március 8. 15:02
Egy csavargó természetű, soha meg nem nyugvó festő, Nagy István pasztell képeiből és szénrajzaiból nyílik kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban március 11-én, szerdán. A székely születésű művész gyalogosan járta be a fél világot, az első világháborúban hadi piktorként tevékenykedett, munkásságát pedig maga Kosztolányi Dezső is nagy lelkesedéssel méltatta.
Korábban
Az 1873-ban született Nagy István nyughatatlan alkatú művész volt: egész életében vándorolt, csavargó természetét csak elhatalmasodó betegsége tudta megállítani, amikor is Baján telepedett le. Egészen ötvennyolc éves koráig járta a világot - egyedül majd családjával, legtöbbször gyalogosan.
A szűkös körülmények között élő festő Erdélyben született és nevelkedett, a Csíki havasok között töltötte gyermekkorát. Tanulmányi idejét Münchenben és Párizsban teljesítette, és járt Itáliában is - ismerte tehát a nyugatot, azonban mégis maradt hazájában: a magyar táj és a magyar emberek realista megfestője lett. Az első világháború idején hadi piktorként tevékenykedett. Bolyongásai során folyamatosan rajzolt, főként pasztellal és szénnel. Munkásságát kortársai is elismerték: Kosztolányi nagy csodálattal méltatta tehetségét, Surányi Miklós pedig regényt írt a művész életéről.
A bajai Türr István Múzeum kollekciója kerül most a Móra Ferenc Múzeumba, mely képek segítségével a látogató végigjárhatja a realista stílusban festő Nagy István életének minden állomását: elidőzhet a zord Csíki havasokat ábrázoló, sötét árnyalatú képek előtt; gyönyörködhet az ezer színben játszó balatoni naplementében, vagy beleveszhet az alföldi tanyavilág fülledt, szikrázó fehérségébe.
Nagy István egészen haláláig igen szegényes körülmények között élt, ezért olcsó anyagokkal dolgozott: nem egyszer élelmiszer csomagolására alkalmas zsírpapírra vetette műveit. A javarészt a ’30-as években készült képek rendkívül sérülékennyé váltak. Akadt olyan alkotás, mely szakadozva került közgyűjteménybe, ezért is kellett a gyűjtemény meghatározó részét korábban alapos restaurálási munka alá vetni. A művek a restaurálás után visszanyerték eredeti formájukat és káprázatos, élénk színvilágukat, így a Csongrád megyei, szegedi közönség egy lenyűgöző tárlattal találkozhat május 3-ig a Móra-múzeumban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap