Ókori szobrok az egyiptomi reneszánsz fáraójáról
2009. március 6. 14:12 MTI
A 3400 évvel ezelőtt uralkodó III. Amenhotep fáraó két szobrát tárták fel - jelentette be az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács.
Korábban
Záhi Havvász, Egyiptom "főrégésze" szerint az egyik szobrot fekete gránitból faragta az ókori művész, s ülve ábrázolja az uralkodót. A másik kvarcitból készült, s szfinxként - oroszlántestű, emberarcú - lényként láttatják a fáraót. A szobrokra Luxor közelében, az ókori Thébában, III. Amenhotep halotti temploma előtt bukkantak a régészek.
III. Amenhotep (Nebmaatré) az újbirodalmi XVIII. dinasztia 9. fáraója, Tutanhamon nagyapja volt. Harminchat éven át tartó uralkodása alatt a birodalomban béke és bőség honolt, virágzott a kereskedelem, "reneszánszát" élte a kultúra. III. Amenhotep nevét még ezer évvel később is a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe. Uralkodását monumentális épületek, köztük a luxori és karnaki templomegyüttes fémjelzi. Minden óegyiptomi uralkodó közül III. Amenhotepnek maradt fenn a legtöbb szobra, melyet sikeresen azonosítottak, szám szerint több mint 250.
A férfi uralkodásának eseményei a szobrok, valamint a több mint 200 emlékszkarabeusz segítségével idézhetők fel, felirataik a legkülönfélébb eseményeknek állítanak emléket. A szkarabeuszok közül 123 például a fáraó bátorságát és erejét dicsőíti, feliratuk szerint Amenhotep uralkodása első tíz évében vagy száz oroszlánt nyilazott le saját kezűleg, s egyetlen vadászat alatt 40 bikát ölt meg. III. Amenhotepet Egyiptom trónján fia, Ehnaton követte, aki bevezette a Nílus-parti birodalomban az egyistenhitet, a napkoronggal fémjelzett Aton kultuszát állítva a középpontba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap
- A modern búvárkodás alapjait is lefektette Jacques-Yves Cousteau tegnap
- Brutális „gyógymódokkal” kezelték Hollywood bukott reménységét tegnap
- Katonazenekari programokkal várják az érdeklődőket Debrecenben tegnap
- A Micimackó frappáns magyar fordítását is Karinthy Frigyesnek köszönhetjük tegnap
- Máig nem kötött békét egymással a két koreai állam tegnap
- Elsőként a budapesti fogaskerekűn indítottak kalauz nélküli járatot az országban 2024.06.24.
- Még az újkorban is hittek a seprűn repülő boszorkányok létezésében 2024.06.24.