Elhunyt Gyapay Gábor történész
2009. március 6. 16:22
Életének 85. évében elhunyt Gyapay Gábor történész, a magyar történelemtanítás meghatározó egyénisége. Temetése március 17-én lesz a Farkasréti temetőben.
Gyapay Gábor 1924-ben született Isaszegen. A fasori Evangélikus Gimnáziumban tett érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészkarán történelem-latin szakon szerzett diplomát. 1946 és 1949 között a Válasz című folyóirat munkatársaként dolgozott.
Több mint fél évszázados tanári pályája során Budapest legjobb gimnáziumaiban tanított: Fasori (1947-52 majd 1989-93); Jedlik (1954-55); Apáczai (1955-59); Martos Flóra (1959-70); Fazekas (1970-89). A rendszerváltás után ő szervezte újjá a Fasori Evangélikus Gimnáziumot, 1989-93 között az intézmény igazgatója volt. Neve és élete szinte elválaszthatatlanul összefonódott a „Fasor” történetével. Munkásságát egyebek mellett Magyar Örökség Díjjal, a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Kiskeresztjével, Trefort Ágoston-díjjal és Eötvös József-díjjal ismerték el. Történész tanítványai pedig ünnepi kötettel köszöntötték 80. születésnapján.
Tanári tapasztalatainak legjavát a hat- és nyolcosztályos középiskolák számára írott hatkötetes tankönyvsorozata jelenti. Bertényi Ivánnal közösen írt Magyarország rövid története című könyvét a nagyközönség lelkesen fogadta. A munkáról, amely több kiadást élt meg, számos méltató ismertetés született. A rendszerváltást követő években különösen fontos volt, hogy korszerű, elviselhető terjedelmű könyv kerüljön az érdeklődők kezébe. A két szerző 1848-49-nél húzta meg a korszakhatárt, az addig terjedő rész Bertényi Iván, az azt követőt Gyapay Gábor neve fémjelzi.
Főbb művei:
Tanári kézikönyv a történelem tanításához a középiskolák 1-2. osztályában. Budapest, 1971. (Ritoók Zsigmond társszerzővel); Történelemtanítás és múzeum. Budapest, 1972.; Régészet és történelemtanítás. Budapest 1976.; Ki mondta? Miért mondta? Budapest 1977. (Megyer Szabolcs és Ritoók Zsigmond társszerzőkkel); Forrásszemelvények az Ifjú Történelembarátok Körei részére. Budapest, 1981.; A Budapesti Evangélikus Gimnázium. Budapest, 1989.; Az angol nyelv tanítása a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban. In: Míves semmiségek. Tanulmányok Ruttkay Kálmán 80. születésnapjára. Szerk.: Ittzés Gábor – Kiséry András. Budapest, 2002. 493-509.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20