2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Feltárnák a nagyváradi királysírokat

2009. február 18. 10:22 MTI

Szent László és több más magyar király sírjának feltárásával, valamint szabadtéri múzeum kialakításával tenné vonzóbbá a turisták számára a nagyváradi várat a helyi önkormányzat - olvasható a Krónika című kolozsvári napilap internetes kiadásának keddi írásában.

A lap cikke szerint a nagyváradi testület hétfői ülésén döntött arról, hogy készüljön terv a városban álló egykori fejedelmi palota négy épületrészének felújítására. A tervekben szerepel majd a királysírokat és az egykori székesegyház romjait bemutató szabadtéri múzeum kialakítása is.

A projektre az önkormányzat a Regionális Operatív Program keretében pályázna, miután ennek keretében tavaly 10,89 millió eurót (mintegy 3,4 milliárd forintot) nyert a vár nyolc épületének korszerűsítésére. A két pályázat révén összesen 23-25 millió eurót fordítanának az épületegyüttes felújítására, így a belső vár teljesen megújulna. A vár falai és a bástyák korszerűsítésére a későbbiekben kellene pályázati forrásokat keresni.

A felújítással újra történelmi zarándokhellyé válhat a nagyváradi vár. Székesfehérvár után a partiumi városban temették el a legtöbb magyar királyt, a városalapító Szent László mellett Luxemburgi Zsigmond magyar királyt és német-római császárt, valamint feleségét, Máriát is itt helyezték örök nyugalomra. Számos püspököt és főnemest is az egykori székesegyházban temettek el, és a dokumentumokkal is bizonyítható királysírok mellett történészek szerint több más magyar király - többek között II. István és a Bihar megyei Körösszegen meggyilkolt IV. László - is Nagyváradon nyugszik.

A turistacsalogatás mellett béketeremtő szándék is vezeti a városvezetést, szeretnék elérni, hogy a többségi nemzet is magáénak érezze a város egyik fontos jelképét - mondta a lapnak Dumitru Noane, a vár felújítási munkálataival foglalkozó önkormányzati tanácsadó. Emlékeztetett arra, hogy Szent László egyik lánya, Piroska bizánci császárné volt, aki öreg korában ortodox apácarendet alapított és Iréné néven szentté avatták. Ennek jegyében a várban egy ökumenikus központ létesülne, ahol a hívek egyszerre imádkozhatnának a római katolikus és az ortodox szenthez.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár