Érintetlen múmiát fedeztek fel Egyiptomban

A Kairótól 20 kilométerre délre fekvő szakkarai nekropolisz az ókori Egyiptom egykori fővárosának, Memphisznek a legősibb temetője. A 7 kilométer hosszú nekropoliszt mintegy három évezreden át használták, s itt egyaránt temetkeztek uralkodók és alattvalóik. Uralkodókat a II. dinasztia korától a XIII. dinasztiáig temettek ide, közülük a leghíresebb Dzsószer fáraó, akinek lépcsős piramisa i.e. 2650 körül épült. Igen nagy ritkaság, hogy Szakkarában érintetlen temetkezésre bukkanjanak a régészek, mivel a sírrablók még az ókorban "letarolták" a térséget.

Záhi Havvász, az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője által "múmiaraktárnak" nevezett, 11 méter mélységben lévő sírkamrát a közelmúltban fedezték fel. A temetkezési hely összesen 30 múmiának szolgált végső menedékül. A mészkőszarkofágban lévő múmia megúszta az ókori sírrablók portyáit, s igen jó állapotban van, pólyái vélhetően több arany amulettet is rejthetnek. "Ez egy tipikus múmia a XXVI. dinasztia korából. Egy sor arany amulettje lehet, amelyek arra voltak hivatottak, hogy megvédjék az elhunytat túlvilági bolyongásai során" - hangsúlyozta Záhi Havvász.

Mint rámutatott, a XXVI. dinasztia fáraói i.e. 664 és 525. között uralkodtak, közvetlenül azelőtt, mielőtt a perzsák meghódították a térséget. Záhi Havvász meggyőződése szerint a mészkőszarkofágban nyugvó múmia lehetett a sírkamra eredeti tulajdonosa. Személye ismeretlen, ám az egyiptomi főrégész szerint tehetős lehetett, mészkőszarkofágra ugyanis csupán a gazdagoknak futottak. Ami a többi múmiát illeti, előfordulhat, hogy az eredeti tulajdonos rokonságához tartoztak: közülük egyesek gazdagok lehettek, míg mások szegények voltak.

A múmiák többsége falfülkékben nyugszik, közülük négyüket a kutyájukkal temették el. A leletek között két emberformájú fakoporsó szerepel hieroglifikus felirattal. Az egyikben, amelyet sikerült felnyitni, szintén a XXVI. dinasztia korából származó múmia feküdt. A másik fakoporsó viszont igen törékenynek tűnik, így csupán konzerválása után kísérlik meg kinyitni.

Záhi Havvász ismertetése szerint a sírkamra egyike azon három temetkezésnek, amelyet a közelmúltban tártak fel Szakkarában. Feltételezései szerint ezek egy sokkal nagyobb nekropolisz részei. "Én mindig mondtam, hogy Egyiptom kincseinek csupán 30 százalékát tártuk fel, a hiányzó 70 százalékot még mindig a föld mélye rejti" - vélekedett Záhi Havvász, aki szerint akár hetente új sírkamrát fedezhetnek fel a térségben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban