Az evolúciós elmélet évszázadai
2009. február 12. 10:11 MTI
Galápagos-szigetek: a fajok Darwint megihlető laboratóriuma
A Galápagos-szigetek Charles Darwin számára ugyanazt azt jelentették, mint a fáról lehulló alma Isaac Newton számára a nehézkedés elvének felismeréséhez: az ecuadori szigetcsoporton a természettudós az élőlények egyedülálló laboratóriumára bukkant, és ez ihlette elméletét a fajok fejlődéséről.
Charles Darwin (1809-1882), akinek bicentenáriumát világszerte február 12-én ünneplik, 1835-ben tartózkodott az ecuadori partoktól mintegy 1000 kilométerre nyugatra található szigetcsoporton. A HMS Beagle nevű hajó 1831 és 1836 között vitte expedícióra Ausztráliából Dél-Amerikába, a tudós 26 éves volt galápagosi megfigyelései idején. A fiatal Darwin úti tapasztalatai döntő szerepet játszottak, amikor 20 évvel később megírta főművét, A fajok eredetét.
"Ha bizonyítani lehet, hogy Newton az almák lehullásának megfigyeléséből ismerte fel a nehézkedés természetét, azt is mondhatjuk, hogy az elvarázsolt szigetek döntő szerepet játszottak Darwin evolúciós elméletének kidolgozásában" - mondta az AFP-nek Carlos Valle, a quitói Szent Ferenc Egyetem biológiai tanszékének vezetője, a galápagosi állatvilág ismert szakértője. A természettudósnak a szigeteken "a legjobb bizonyítékok álltak a rendelkezésére" a fajok természetes kiválasztódásának és reprodukciójának igazolására. Így állapíthatta meg: a fajok azért alkalmazkodnak a környezetükhöz, hogy fennmaradhassanak.
A 13 nagyobb és 17 kisebb szigetből álló szigetcsoport lehetővé tette Darwin számára annak megfigyelését, hogy "noha a környezeti feltételek nem sokat változtak az egyes szigeteken a többiekhez képeset, az eltérések elegendőek voltak ahhoz, hogy befolyásolják az azonos madárfajhoz tartozó madarak csőrének nagyságát, méghozzá úgy, hogy az egyes szigeteken a helyben található magvak fogyasztására a legalkalmasabb legyen" - magyarázza Valle. Darwin megállapította, hogy "egy viszonylag kis területen ugyanannak a madárfajnak 14 típusa él, és a különbségek összefüggnek azzal a környezettel, amelyben nevelkednek".
"A tudós sokfelé megfordult a világon, de Galápagoson egyedülálló helyzetre bukkant: valamennyi sziget madarai azonosnak tűntek, ám ő felfedezte, hogy ennek ellenére különböztek egymástól attól függően, hogy melyik szigetről származtak" - erősítette meg Matthias Wolff, a galápagosi Charles Darwin Alapítvány igazgatója is. Noha az ecuadori szigetcsoport nem képezte a fajok eredetéről szóló munkájának fő témáját, Darwin számára galápagosi tartózkodása nagyon fontos volt, ha nem éppenséggel a kulcsot jelentette számára az evolúció felismeréséhez - fűzte hozzá.
A szigetcsoportot az UNESCO, az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete 1978-ban a világörökség részévé nyilvánította, 2007-ben pedig "veszélyben lévő világörökség" minősítéssel egészítette ki ezt, mert a tömegturizmus a szigetek különleges élővilágának eltűnéséhez vezethet. Csaknem két évszázad telt el, de Charles Darwin megállapításai továbbra is érvényesek, a modern tudomány csak finomította őket, például olyan kiegészítő magyarázatokkal, mint a genetikai sodródás, amely Carlos Valle megfogalmazása szerint "a véletlen figyelembevétele az evolúciós elméletben."
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
