Az evolúciós elmélet évszázadai

A fajok eredete nyomában

Először orvosnak készült, később teológiát tanult, majd érdeklődése a geológia és a botanika felé fordult. Huszonkét évesen egy földkörüli expedíció lelkes, de tapasztalatlan tagja lett, az út során szakadatlanul gyűjtött, rendszerezett. Híres és elismert természettudósként tért haza, de a Biblia tanaiba és a fajok állandóságába vetett hite megingott. Hazatérve megházasodott. A precíz tudós táblázatba foglalta a lépése mellett és ellen szóló érveket, s mivel a mérleg serpenyője kicsit a házasság felé billent, a keresgélést mellőzve unokahúgát választotta.

1839-ben visszavonult a nyilvános szerepléstől, élete végéig magányos remeteként élt London környéki otthonában, egy különös betegségtől kínozva. Orvosai trópusi fertőzésre gyanakodtak, utólag úgy tűnik, pánikbetegség gyötörte, agorafóbiával és tömegiszonnyal súlyosbítva. A mélyen vallásos Darwin vélhetőleg evolúciós elmélete súlyos világnézeti következményeitől rettegett.

Darwin az útja során gyűjtött állatokat vizsgálva rájött, hogy a fajok átalakulhatnak egymásba, s helytől és kortól függően változnak. Nemcsak a fajok közti, hanem a fajon belüli, egyedek közötti versenyt is észrevette; tőle híresült el a "küzdelem a létért" kifejezés. Elmélete szerint egy populációban a természetes kiválogatódásnak, szelekciónak van döntő szerepe: az adott körülményekhez jobban alkalmazkodó egyednek nagyobb esélye van a fennmaradásra és a szaporodásra. Ha az előnyös tulajdonságok a szaporodás során átadódnak, idővel túlsúlyba kerülnek és új faj jön létre.

Darwin sokáig húzódozott attól, hogy publikálja túl radikális, a korabeli törvények alapján akár büntethető nézeteit. 1858 nyarán azonban levelet kapott Alfred Russel Wallace angol természettudóstól, aki hasonló nézeteket írt le, így nem sokkal később nyomdába adta A fajok eredete természetes kiválasztódás útján, avagy a létért való harcban előnyhöz jutott fajták fennmaradása című könyvét. Az 1859. november 24-én megjelent mű központi gondolata, hogy az élővilág fejlődése a természet állandó változásának és átalakulásának természetes következménye, a különböző fajok és a fajokon belüli változatok létrejötte a körülöttük lévő élő és élettelen környezet kölcsönhatásával magyarázható. Legalapvetőbb állításai ma már teljeskörűen elfogadottak, viták csak Darwin elméletének részletei körül zajlanak.

A fajok eredete akkor óriási vihart kavart, támadták a bibliai világteremtés és az isteni beavatkozás hívei, de Linné követői is, akik attól féltek: ha az osztályozott fajok nem örökérvényűek, munkájuk megkérdőjeleződik. Darwin 1865-ben megkapta ugyan a Royal Society kitüntetését, de nem evolúciós elméletéért, hanem egyéb érdemeiért. A tudóst ennek ellenére semmi nem téríthette el igazától, sem lelkesedés, sem megbotránkozás, sem dicsőség. További műveiben A fajok eredetét folytatta, életének utolsó évtizedében elsősorban botanikai kutatásokat végzett, ekkor már nagy tisztelettől övezve. 1882. április 19-én halt meg. A westminsteri apátságban a brit nagyságok között temették el - a kormány részéről ez az egyetlen megtiszteltetés érte.

1. A fajok eredete nyomában
2. Galápagos-szigetek: a fajok Darwint megihlető laboratóriuma
3. Darwin máig az evoluciókutatás legnagyobb alakja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére