Kősírokba fektették a párthusokat

A Hormuzi-szorostól 3 kilométernyire lévő temetőben az Arszakida-dinasztia korában, i.e. 248 és 224 között helyezték végső nyugalomra a holtakat. A térség egykorI lakossága halottait nem a földbe temette, hanem a felszínen apró kövekből "megágyazott" az eltávozottnak. Ezekre a kövekre fektették a tetemet, majd 50 centiméteres kőkerítéssel vették körül, s az építmény tetejére helyezték a sírkövet. A szertartás végén a sírkövön egy agyagedényt törtek szét, ez jelképezte, hogy az elhunyt földi útja végállomásához ért.

Az egyik sírban egy magzati pózban elhelyezett kisgyerek földi maradványaira is rábukkantak. Némely sírban semmilyen tárgyat sem találtak a régészek, más halottakat viszont gazdagon megajándékoztak hozzátartozói. Az archeológusok a sírmellékletek tanulmányozásától remélnek többet megtudni a térségbeli lakosság társadalmi rétegződéséről. Ezzel párhuzamosan a nekropolisz mellett egy párthus város feltárását is megkezdték. A valamikori település területe a szakemberek szerint elérte a 100 hektárt.

A párthus ókori iráni nép volt, nevet a Szeleukida Birodalom Parthia (Parthava) nevű tartománya után nyerte. Az Arszakida-dinasztia vezetésével a párthusok az i.e. 3. század közepétől a Szeleukida Birodalom területeinek rovására építették ki a többek között Iránt és Mezopotámiát magában foglaló birodalmukat, Hatalma csúcspontján, az i.e. 1. században a Párthus Birodalom az Eufrátesztől Afganisztánon keresztül az Indusig, illetve az Oxosz folyótól az Indiai-óceánig terjedt. Fővárosa a babilóniai Ktésziphón lett, a legfontosabb párthiai városok Ekbatana, Szeleukeia, Ktésziphón és Hekatompülosz. A véget Ardasir (Artaxerxész), a Szasszanida Birodalom megalapítója hozta el, aki i.sz. 226-ban elfoglalta a Párthus Birodalmat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek