2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Gdanskban kezdődött a lengyel rendszerváltás

2009. február 6. 11:27 Mitrovits Miklós Terra Recognita Alapítvány

Az újabb kompromisszum felé

A lengyel vezetés 1986. szeptember 11-én tette az első komoly gesztust a társadalom felé: Kiszczak belügyminiszter amnesztiát hirdetett. Nem sokkal később Wałęsa létrehozta a Szolidaritás Ideiglenes Tanácsát és tíz ellenzéki értelmiségi társaságában levelet írt Ronald Reagan elnöknek, hogy oldja fel az összes gazdasági szankciót Lengyelországgal szemben. E lépéssel az ellenzék tett gesztust a hatalom felé. Ezután a Párt lépett, s újra - immár harmadik alkalommal - meghívta II. János Pál pápát Lengyelországba.



A pápai miséken ismét több millióan vettek részt, a tömegben gyakran feltűntek a Szolidaritás transzparensei. Októberben létrejött a Szolidaritás Országos Végrehajtó Bizottsága és egyre erőteljesebben követelte a szervezet legalizálását és a gazdasági reformokat. 1987. november 29-én bátor lépésre szánta el magát a Párt: népszavazást írt ki a gazdasági reformok folytatásáról. A kísérlet látványosan megbukott. A társadalom jelezte, csak olyan reformot fogad el, amelyben ő is részt vesz.

1988. január elsején újabb áremelések következtek, az első sztrájkokra pedig áprilisban került sor, melyeket a hatalom a rendőrség segítségével szétvert. Augusztus derekán azonban elindult a láncreakció - a bányászoktól a hajógyáriakig egymás után sorra tették le a munkát. A pártvezetés belátta, hogy két lehetősége van: vagy a tárgyalások megkezdése, vagy a rendkívüli állapot kihirdetése. Jaruzelski június 13-án, a Központi Bizottság VII. plénumán használta először a „Kerekasztal” kifejezést, amely alatt a problémák rendezésének színterét értette.

Az állandó sztrájkok miatt azonban az Országos Védelmi Bizottság 1988. augusztus 20-i ülésén, melyen a Politikai Bizottság több tagja is részt vett, döntést hoztak a tartalékosok mozgósításáról és a fegyveres erők készültségbe helyezéséről. Az augusztus 28-i PB-ülésen a gdanski hajógyárral és a stalowa wolai kohóval kapcsolatban Florian Siwicki vezérkari főnök kijelentette: „A sztrájkolók tudomására kell hozni, hogy ezekben az üzemekben a sztrájkok megengedhetetlenek, és a hadsereg és a rendőrség erői felkészülnek arra, hogy bemenjenek az üzemek területére.”



A tárgyalásos politika azonban győzött. Ugyanezen a PB-ülésen döntöttek arról, hogy a belügyminiszter, Czesław Kiszczak - az 1981-es hadiállapot egyik kulcsfigurája - titkos megbeszélést kezdeményez Lech Wałęsával, melynek célja a kerekasztal-tárgyalások feltételeinek megteremtése volt. Nem gördített akadályt az ellenzékkel való tárgyalások elé a szovjet fél sem. Gorbacsov július 14-én Varsóban találkozott Jaruzelskivel. A lengyel Párt vezetője kifejtette, hogy a gazdasági nehézségek miatt szükséges a demokratizálás. Ám megígérte, hogy nem fogják a Szolidaritást legalizálni és nem engedélyezik a pártalapítást sem. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy különböző társadalmi csoportokból akár ellenzéki szemléletű képviselőket is bevonjanak a parlamenti munkába. Gorbacsov nem emelt kifogást, sőt történelmi jelentőségűnek nevezte a lengyel és a szovjet folyamatokat. A szovjet vezetés éppen úgy nem számolt a hatalom elvesztésével, mint a lengyel.

Sokak számára azonban nem volt magától értetődő a tárgyalásos út, ezt leginkább Mieczysław Rakowski fejtette ki a PB szeptember 1-jén tartott ülésén: „Számolni kell azzal, hogy a Wałęsa-ügy komolyan jelen van a Párton belüli vitákban. Éveken keresztül arról beszéltünk, hogy ő csak egy magánember, semmi jelentősége nincs, most meg tárgyalásokat kezdünk vele. Ez akkor azt jelenti, hogy a Szolidaritás erős? Azt jelenti, hogy Canossát jártok? Miért vezettétek be a hadiállapotot, és miért nem tudtatok akkor megegyezni? Az az érv, hogy a mostani ajánlat az 1981 végétől vezetett vonalunk folytatása, eléggé ingatag annak fényében, ami azután történt.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

A Szolidaritás 1981-ben és hét év múlva

Fontos megjegyezni, hogy az Állampolgári Bizottság nem az 1981 őszén megtartott első és eddig az időpontig az utolsó Szolidaritás kongresszuson megválasztott legitim vezető testület újjáalakulása volt. Számos korábbi Szolidaritás-vezető, mint Andrzej Gwiazda, Anna Walentynowicz, Marian Jurczyk, akik már korábban is élesen bírálták a mozgalom vezetőjét, hogy elvtelen kompromisszumokat köt a hatalommal, kimaradtak a Bizottságból, sőt, követelték az 1981-es vezetőtestület összehívását. Az Állampolgári Bizottság végső soron nem tette magáévá az 1980-1981-es Szolidaritás programot, nem követelte a munkás-önigazgatás bevezetését, s nem harcolt olyan vehemensen a szakszervezeti jogokért sem. Wałęsát - a Kiszczakkal folytatott külön tárgyalásai miatt - politikai ellenfelei a hatalom beépített emberének tartották.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár