2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

A náci atomprogramról is jelentett Dóra

2009. február 2. 15:02 MTI

Radó Sándor, a nemzetközi hírű földrajztudós és legendás hírszerző sorstörténete még mindig tartogat meglepetéseket - állítja a férfi nevelt fia, Trom András, aki a Dóra jelenti teljes, cenzúrázatlan emlékiratkötetét 2006-ban jelentette meg, és azóta saját kutatásokba kezdett. Ezek eredményeit 2009. november 5-én - Radó Sándor születésének 110. évfordulóján - nemzetközi konferencián és kiállításon hadtörténészek, hírszerzési szakemberek és katonatérképészek elemzik majd.


Radónak - aki az egyszerűségében zseniális Dóra fedőnévvel vezette a szovjet katonai hírszerzés genfi csoportját a második világháború alatt - sok álneve volt. A Dórán kívül leggyakrabban a Weber és az Albert illegális nevet használta. Azt azonban Trom András csak most hozza nyilvánosságra, hogy nevelőapja eredeti családneve nem is Radó volt, és Reich Gábor - az édesapa - csak 1908-ban magyarosított Radóra. Dóra hírszerző tevékenységével könyvtárnyi szakirodalom foglalkozik. Ezek - legyenek nyugati vagy szovjet/orosz forrásmunkák - egybehangzóan a svájci csoport, a Vörös Trojka legnagyobb érdemének azokat a jelentéseket tartják, amelyekben Dóra a keleti fronton a háború kimenetelére döntő hatású kurszki csatára készülő Wehrmacht terveit ismertette Moszkvával.

Arról maga Radó is csak nagyon szűkszavúan, csupán pár mondatban tesz említést könyvében, hogy a német atomkutatásokról is gyűjtöttek információkat. Az orosz atomtudósok azonban a közelmúltban egy szakkönyvben számos, Svájcból, pontosabban Genfből, Dóra aláírással küldött jelentést hoztak nyilvánosságra, amelyekből kiderül, hogy Radó mintegy nyolcvan embere Németország öt kiemelt atomkísérleti kutatóközpontjáról gyűjtött információt. Ezeket a dokumentumokat Svájcban elméleti atomfizikus egyetemi professzorokkal kiértékeltették, véleményeztették, és az így szerzett következtetéseket továbbították Moszkvába. A szovjet katonai hírszerzésnek tehát pontos értesülései voltak arról, hol tartanak a hitleri Németországban az atomkísérletek.

A Radó-csoport több kulcsfontosságú informátorának kilétét ma is homály fedi. Egyes nyugati hadtörténészek és hírszerzéssel foglalkozó szakértők a csoport egyik legfontosabb forrásának a brit kódfejtőket tartották. Azt terjesztették el, hogy Sztálin beteges bizalmatlanságát Churchill úgy próbálta kijátszani, hogy a svájci szovjet katonai hírszerzésnek (Radóéknak) juttatott el kerülő úton olyan információkat, amelyekhez a brit titkosszolgálat a német Enigma-kódos rádiótáviratok megfejtése révén jutott. Trom András a talán egyetlen még élő brit kódfejtőt kereste meg, aki a háború után az Egyesült Államokban telepedett le, és matematikaprofesszor lett. Tőle megtudta, hogy a brit kódfejtő központban, a Londontól 70 kilométerre lévő Bletchley Parkban nagyságrendileg kevesebb rejtjelezett üzenetet, utasítást fejtettek meg, mint amennyit a Radó-csoport küldött Moszkvába. Tehát ez az elmélet megdőlt, és ennek tükrében még inkább felértékelődik a svájci csoport tevékenysége. Ennek ellenére Radót éppúgy, mint a szovjet katonai hírszerzés több nagyágyúját - köztük például Léopold Treppert, a Nyugat-Európát behálózó szovjet katonai hírszerzés fejét és Anatolij Gurevicset, a brüsszeli rezidentúra vezetőjét -, a háború végén visszarendelték Moszkvába, ahol a Lubjanka rettegett börtönében vizsgálati fogság, majd a Gulag várta.

A kihallgatási jegyzőkönyvek közül Trom birtokába került egy dokumentum, amely döbbenetes részleteket lebbent fel a szovjet katonai hírszerzés (GRU) és a katonai kémelhárítás (SZMERS) rivalizálásáról, melynek áldozataivá váltak a legkiválóbb hírszerzők. A SZMERS-nek ugyanis (Sztálin közvetlen instrukciójára) azt kellett bebizonyítania, hogy a GRU rosszul készítette fel ügynökeit. Ez az ádáz versengés a két szervezet között Radó esetében azt eredményezte, hogy az a földrajztudós, térképész, aki civil szakmájának élve Nyugaton bárhol megbecsült geográfussá és akár is milliomossá válhatott volna, helyette azonban élete kockáztatásával harcolt a fasizmus, a hitleri Németország ellen a Vörös Hadsereg hírszerzőjeként, ezért "jutalmul" kilenc év börtönbüntetést kapott.

Trom szerint Moszkva "hálájának" a legelkeserítőbb példájáról csak a közelmúltban szerzett tudomást. Az orosz Honvédelmi Minisztériumtól ugyanis Radó Lenin-renddel történt kitüntetésének ügyét firtató kérdésére azt a hivatalos választ kapta, hogy a legmagasabb kitüntetésre a hírszerzőt Epstein ezredparancsnok, a Vörös Hadsereg Hírszerzési Főigazgatósága (GRU RKKA) 1. Igazgatóságának osztályvezetője ugyan felterjesztette "az ellenségről rendszeresen szolgáltatott értékes információkért", ám végül nem tüntették ki. Szinte Canossát járt, minden lehetséges fórumon kérvényezte a neki már odaítélt Lenin-rendet. Ezzel kapcsolatban D. F. Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere 1977. november 3-án arról tájékoztatta Cinege Lajos vezérezredest, honvédelmi minisztert, hogy "Radó Sándort bátorságáért és kezdeményezéséért - amelyet a szovjet parancsnokság feladatának végrehajtása során tanúsított a Nagy Honvédő Háború idején - a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendelete alapján 1972. január 13-án a Honvédő Háború érdemrend 1. fokozatával tüntették ki. Mi a jövőben is megragadjuk az alkalmat arra, hogy megfelelő formában kifejezésre juttassuk köszönetünket Radó Sándornak az ő személyes érdeméért a háborút megelőző antifasiszta harcban és a Nagy Honvédő Háború idején."

Ez mind a mai napig várat magára, azonban minderre idén egy különleges alkalom is kínálkozna. Trom András kezdeményezésére ugyanis a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2009. november 5-én - Radó Sándor születésének 110. évfordulóján, immár kellő történelmi távlatból - nemzetközi konferenciát és kiállítást szentel a Radó-életműnek. Hadtörténészek, hírszerzési szakemberek és katonatérképészek elemzik majd munkásságát, és remélhetőleg számos újabb részlettel rukkolnak elő. Trom elmondta: maga is arra készül, hogy a konferencián több, eddig ismeretlen adatot tárjon fel és összefüggésre világítson rá. Az igazi áttörést azonban szerinte az jelentené, ha Moszkva archívumai is feltárulnának végre, és Oroszország hivatalosan is megkövetné egyik legáldozatkészebb és legeredményesebb hírszerzőjét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár