Bérgyilkos végezhetett a híres csillagásszal

A gyilkos kuzin látogatása

A merénylő keresése ezzel párhuzamosan is tovább folytatódik: Peter Andersen történész azokat a személyeket vette górcső alá, akik személyes kapcsolatban álltak az udvari csillagásszal. A vizsgálatok egy valódi összeesküvés-elméletre derítettek fényt: eszerint a tervet IV. Keresztély dán király hagyta jóvá, míg a mérget a férfi távoli rokona, Erik Brahe svéd nemes csempészte az italba. A történészek a másik Brahét hagyományosan a csillagász barátjaként tartották számon, és ezt jelezte, hogy a férfi halála előtt nem sokkal annak házában járt. Andersen szerint azonban Erik folyamatos anyagi gondokkal küzdött, és titkos diplomataként minden hasonló dolgot hajlandó volt elvállalni.

Andersen kutatásai során végigolvasta Erik Brahe 600 oldalas naplóját, amelyet a Stockholmi Királyi Könyvtárban talált meg. A munka titkos jegyzetekkel van tele, ám a fő szöveget latinul vetették papírra. A napló 1601-ben egy kiemelten fontos küldetésről számolt be: Eriknek nagy sietséggel kellett távozni a királyi kastélyból, majd több titkos találkozóra is sor került Koppenhágában, majd Gdanskban. Brahe áprilisban Prágába utazott, ahol bemutattatta magát távoli rokonának. Azt persze Tycho nem tudta, hogy a kuzin dán ellenségeivel is találkozgatott.


Uraniborg

Az elmélet sok ponton egybevág a valósággal, hiszen Brahe sorsában nem sokkal halála előtt egy igen furcsa fordulat következett be. A férfi egyébként Lipcsében és Wittenbergben kezdte meg tanulmányait, majd később hatalmas szerkezeteket épített, amelyekkel a csillagokat és égitesteket szerette volna modellezni. 1576-ban a dán király egy szigettel jutalmazta érdemeit, ahol Brahe felépítette az Uraniborgot (A mennyek kastélyát), ahol a következő 21 éven át egy különleges csillagdából leshette tovább az eget. Az itt folytatott megfigyelések a csillagászat történetét is befolyásolták: később itteni segédje és munkatársa, Kepler is profitált a feljegyzésekből.

1596-ban azonban IV. Keresztély ült Dánia és Norvégia trónjára, aki szinte azonnal szembeszállt elődje törekvéseivel, és annak minden vívmányával. A politikai helyzet egy pár hónap alatt annyira megváltozott, hogy Brahe is majdnem börtönbe került, ezért Németországba kellett menekülnie, ahol II. Rudolf császár fogadta be, és nem sokkal később a különc uralkodó udvari csillagásza lett a prágai Hradzsinban.

A fiatal dán uralkodó sem volt rest, és porig romboltatta Uraniborgot, ám a düh, és az elvakult bosszú pontos oka a mai napig ismeretlen. Andersen szerint lehetséges, hogy Brahe viszonyt folytatott a fiú anyjával, és talán IV. Keresztély is ebből a kapcsolatból születhetett. Ennek lehetősége pedig halálos dühre sarkallta az alig 20 éves uralkodót. Vannak olyan kutatók, akik még tovább spekuláltak az ügyben, és szerintük Shakespeare-t pont ez a történet ihlette meg a Hamlet megírására.

A merénylet részletei lassan állnak össze: Andersen szerint a mérgezés helyszínéül szolgáló kastély ura, Peter Vok von Rosenberg is komoly anyagi problémákkal küzdött, ezért könnyű volt bevonni a hasonló manipulációkba.

A csillagász halála azonban nem volt hirtelen: a mérgezés után komoly rosszulléttel küzdve érhetett haza, majd öt napig nem tudott aludni, míg végül nagy nehezen eljutott a mellékhelyiségbe. A „belső hő által fűtött Tycho” úgy tűnik erősebb volt a méregnél, és túlélte a merényletet. Ezt hallva a kuzin meghívatta magát vacsorára, és a napló szerint október 23-án beadott cseppek már megtették hatásukat, és a csillagász pár óra múlva meghalt.

Az elmélet azonban egyelőre csak elmélet marad: a már korábban említett exhumálás talán ezt is igazolhatja majd. A munkálatokat egyébként a cseh nézők akár élőben is követhetik, hiszen jelenleg több csatorna vetélkedik a feltárás sugárzási jogainak megszerzéséért. Szintén hasonlóan izgulhatnak a dánok, akik azonban azt szeretnék, ha IV. Keresztély ártatlan maradna, hiszen őt a mai napig az ország egyik legjelesebb koronás főjeként tisztelik, és katonai érdemei még a nemzeti himnuszba is bekerültek. Ennek pedig nem feltétlen tenne jót egy kicsinyes, cselszövő és bosszúálló, apagyilkos király története.

1. Higannyal ölték meg az orr nélküli embert
2. A gyilkos kuzin látogatása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye