Fényecho lehetett Tycho Brahe titokzatos szupernovája
2008. december 4. 11:53 MTI
Több mint 400 évvel azt követően, hogy Tycho Brahe dán csillagász egy rejtélyesnek tűnő égi jelenség alapján bizonyítékokat szolgált az akkor kétezer éve elfogadott arisztotelészi világképről alkotott elmélet megdöntésére, a tudósoknak sikerült kideríteniük az akkor tapasztalt fényjelenség eredőjét.
Az már eddig is közismert volt a csillagászok társadalmában, hogy Brahe egy tőlünk tízezer fényévre lévő szupernova felrobbanásából következtetett arra, hogy szemben az addigi kozmológiai felfogással, a Holdon túli világ korántsem változatlan. Arisztotelész tanítása szerint ugyanis nem keletkezhetnek új csillagok a Hold fölötti világban.
A jeles napon, 1572. november 11-én jelent meg az égbolton felrobbant szupernova fénye. Fényessége vetekedett a Földről a legfényesebb csillagnak tűnő Vénusz bolygó tündöklésével. Két héten át még fényes nappal is látható volt az égbolton, míg végül 16 hónappal megjelenése után végleg eltűnt. A dán tudós arra a következtetésre jutott, hogy egy új csillagot fedezett fel a Cassiopeia csillagképben. Akkoriban még nem volt használatos a csillagászati távcső, de Brahe pontos számításokkal igazolta, hogy olyan égi jelenségre - az ő megfogalmazása szerint nova stellára - bukkant, amely a Holdon túl van, vagyis születhetnek csillagok ebben a szférában is.
A Brahe-szupernovát, pontosabban annak maradványait a Föld körül pályán keringő Hubble űrtávcső segítségével 2004-ben sikerült megtalálni. Azért a maradványait, mert a szupernova robbanásából keletkezett fény már jó ideje elszáguldott a Föld mellett, de a kozmikus felhők azóta is visszatükrözik egy részét, vagyis egyfajta "fényecho" jelenségről van szó. Német, japán és holland csillagászok ezeknek a visszaverődött fényfoszlányoknak az elemzéséből következtettek arra, hogy Brahe "nova stellája" egy szoros kettős rendszer, azaz egy fehér törpe kategóriájába tartozó csillag és kísérőcsillaga termonukleáris robbanásának a végterméke volt.
A felfedezők a Nature című amerikai tudományos szaklap legfrissebb számában számolnak be kutatásaik eredményeiről.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


hidegháború
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában?
- A korabeli sajtó szerint Spanyolországba menekült Sztálin legkegyetlenebb bizalmasa
- Reagan csillagháborús terve gazdaságilag térdre kényszerítette a Szovjetuniót
- Hruscsov látogatása Amerikában
- Tíz évvel élte túl a Szovjetuniót a Mir űrállomás
- Berlint igen, de egész Európát még nem osztották fel a jaltai konferencián
- Számos összefüggő hiba okozta az Apollo-1 legénységének tragédiáját
- Mindennaposak voltak az álhírek és a szándékos félretájékoztatások a hidegháború éveiben
- Csak Jimmy Carter elnöksége alatt térhetett haza a Szent Korona
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap