7 végzetes pillanat

Bérgyilkos végezhetett a híres csillagásszal

2009. január 19. 09:51 Spiegel Online

Négyszáz évvel Tycho Brahe dán csillagász halála után földi maradványainak exhumálásra készülnek Prágában. Ezzel kapcsolatban előkerültek az egykori pletykák is: egy dán kutató az állítólagos gyilkos naplójának megfejtése után jutott arra a következtetésre, hogy a kor egyik legismertebb tudósát higannyal mérgezhették meg.


Tycho Brahe

Higannyal ölték meg az orr nélküli embert

Tömegek kísérték utolsó útjára 1601. november 4-én az egyik legjelesebb csillagászt, a modern asztronómia egyik szülőatyját, Tycho Brahe-t. Brahe 1573-ban elsőként írta le egy szupernóva születését, és ezért munkatársa, Johannes Kepler is a csillagászat főnixeként jellemezte, míg Brahe sem volt szerény: magát csak Messiásnak titulálta. A férfi a távcső előtti korszak legnagyobb megfigyelő csillagásza volt, és Kepler az ő munkáját folytatva jött rá, hogy a bolygók nem kör-, hanem ellipszispályán keringenek. Az igazi bonviván a tudományos élet mellett a dán arisztokrácia kiemelkedően jeles tagjaként még egy saját szigettel is büszkélkedhetett.

A kortársak beszámolói szerint a férfit egy, a prágai császári udvarban tartott fogadáson érte a vég: hirtelen leküzdhetetlen vizelhetnékje támadt, ám túl udvarias volt, hogy kimentse magát, és ezért húgyhólyagja teljesen begyulladt. A jelenség végül már odáig fajult, hogy Brahe 11 napig sem tudott vizelni, és végül a vérmérgezésbe halt bele. 1990-es Halhatatlanság című regényében Milan Kundera egyenesen nevetségesnek nevezte Brahe halálát, és a csillagászt a szégyen és vizelet szentjévé avatta.


Brahe és Kepler

Ennek valóságát azonban már a kortársak is kétségbe vonták, és szinte azonnal megindultak a pletykák a férfi meggyilkolásáról. Az igazságra 1991-ig nem derült fény: akkor a Prágai Nemzeti Múzeum megengedte, hogy Brahe náluk őrzött bajuszának egyes szálain Dániában tudományos teszteket végezzenek. A kutatás igazolta a gyilkosság-teóriát: a mintákban a normális százszorosának számító higanytartalom volt. Öt évvel később a Lundi Egyetem orvosai protonmikroszkóppal végeztek további teszteket, és ennek alapján az is kiderült, hogy a végzetes higanymennyiség a halál előtt 13 órával került Brahe testébe. Joshua Gilder amerikai szakértő akkor úgy vélte, hogy a merénylő higany kloridot használhatott, amelyet Brahe poharába csepegtetett, és ami bőven elegendő volt a biztos halálhoz.

Arra azonban a mai napig nincs magyarázat, hogy ki és miért követte el a merényletet. Vannak akik a jezsuitákat gyanúsítják vele, míg egy 2004-es könyv egyenesen Keplert teszi felelőssé. Egyesek szerint a higany csak a mindennapi munka során került a Brahe szervezetébe, és voltak, akik egy félresikerült kísérlettel magyarázták a halált. Mindezen feltételezéseket, pletykákat és vádakat szeretnének hát egyszer és mindenkorra tisztázni Brahe maradványainak exhumálásával. Kémikusok, orvosok és régészek még az idén felnyitják a Vencel tér egyik templomában található kriptát, és tesztsorozatot végeznek majd a férfi maradványain. Ennek során CT- és röntgenvizsgálatokat végeznek majd, és 100 milligramm csontot pedig egyéb tesztekre eltávolítanak majd belőle. A csoport jelenleg az utolsó engedélyekre vár.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!