Bérgyilkos végezhetett a híres csillagásszal

Tycho Brahe

Higannyal ölték meg az orr nélküli embert

Tömegek kísérték utolsó útjára 1601. november 4-én az egyik legjelesebb csillagászt, a modern asztronómia egyik szülőatyját, Tycho Brahe-t. Brahe 1573-ban elsőként írta le egy szupernóva születését, és ezért munkatársa, Johannes Kepler is a csillagászat főnixeként jellemezte, míg Brahe sem volt szerény: magát csak Messiásnak titulálta. A férfi a távcső előtti korszak legnagyobb megfigyelő csillagásza volt, és Kepler az ő munkáját folytatva jött rá, hogy a bolygók nem kör-, hanem ellipszispályán keringenek. Az igazi bonviván a tudományos élet mellett a dán arisztokrácia kiemelkedően jeles tagjaként még egy saját szigettel is büszkélkedhetett.

A kortársak beszámolói szerint a férfit egy, a prágai császári udvarban tartott fogadáson érte a vég: hirtelen leküzdhetetlen vizelhetnékje támadt, ám túl udvarias volt, hogy kimentse magát, és ezért húgyhólyagja teljesen begyulladt. A jelenség végül már odáig fajult, hogy Brahe 11 napig sem tudott vizelni, és végül a vérmérgezésbe halt bele. 1990-es Halhatatlanság című regényében Milan Kundera egyenesen nevetségesnek nevezte Brahe halálát, és a csillagászt a szégyen és vizelet szentjévé avatta.


Brahe és Kepler

Ennek valóságát azonban már a kortársak is kétségbe vonták, és szinte azonnal megindultak a pletykák a férfi meggyilkolásáról. Az igazságra 1991-ig nem derült fény: akkor a Prágai Nemzeti Múzeum megengedte, hogy Brahe náluk őrzött bajuszának egyes szálain Dániában tudományos teszteket végezzenek. A kutatás igazolta a gyilkosság-teóriát: a mintákban a normális százszorosának számító higanytartalom volt. Öt évvel később a Lundi Egyetem orvosai protonmikroszkóppal végeztek további teszteket, és ennek alapján az is kiderült, hogy a végzetes higanymennyiség a halál előtt 13 órával került Brahe testébe. Joshua Gilder amerikai szakértő akkor úgy vélte, hogy a merénylő higany kloridot használhatott, amelyet Brahe poharába csepegtetett, és ami bőven elegendő volt a biztos halálhoz.

Arra azonban a mai napig nincs magyarázat, hogy ki és miért követte el a merényletet. Vannak akik a jezsuitákat gyanúsítják vele, míg egy 2004-es könyv egyenesen Keplert teszi felelőssé. Egyesek szerint a higany csak a mindennapi munka során került a Brahe szervezetébe, és voltak, akik egy félresikerült kísérlettel magyarázták a halált. Mindezen feltételezéseket, pletykákat és vádakat szeretnének hát egyszer és mindenkorra tisztázni Brahe maradványainak exhumálásával. Kémikusok, orvosok és régészek még az idén felnyitják a Vencel tér egyik templomában található kriptát, és tesztsorozatot végeznek majd a férfi maradványain. Ennek során CT- és röntgenvizsgálatokat végeznek majd, és 100 milligramm csontot pedig egyéb tesztekre eltávolítanak majd belőle. A csoport jelenleg az utolsó engedélyekre vár.

1. Higannyal ölték meg az orr nélküli embert
2. A gyilkos kuzin látogatása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?