2022. tavasz: Megbízható elvtársak
ITT támogathatsz bennünket

Újjáépítik Artemisz epheszoszi templomát

2008. november 3. 11:42 Turkish Daily News

A törökországi Selcuk mellett harmadjára is felépülhet az ókori hét csoda egyik legszebb darabja: az epheszoszi Artemiszion egyszerű rekonstrukció helyett a modern világ egyik legkorszerűbb, és legszebb művészeti és kulturális központjává válhat majd.

Iónia legfontosabb metropolisza a Prion hegy lábánal, a Kaüsztrosz folyó torkolata közelében, Kolophón és Magnészia között feküdt. A mitológia szerint az amazonok alapították. A városba később Kodrosz fia, Androklosz vezetésével attikai iónok települtek. A város fontos kereskedelmi központ volt, és a benne álló Artemisz-szentély az ókori világ hét csodájának egyike volt.

A lűdiai Kerun király pénzéből épített epheszoszi templomot az erdők, hegyek, a szüzesség és a termékenység istennőjeként ismert Artemisznek szentelték. Egyesek szerint a szentélyben áldoztak Kübelének, az Anatóliában tisztelt termékenységi istennőnek is. A történészek szerint a két istennő egy és ugyanaz: az évszázadok során Kübelé kultusza alakult át Artemisz imádatává, majd Artemisztől ezt a szerepet később Szűz Mária vette át.

A templom tervét a kor legjelesebb építésze készítette el, az építkezések legalább száz évig tartottak. A csodás műalkotást aztán a mítosz szerint egy Hérosztratosz nevű őrült gyújtotta fel i.e. 356-ban. Amikor felmerült a kérdés, hogy Artemisz miért nem védte meg épületélt, a következő volt a válasz: az istennő épp nem volt ott, mert Nagy Sándor születésénél kellett segédkeznie.

A templom a szakrális mellett világi funkciókkal is bírt, és ott a kor egyik legnagyobb bankját rendezték be. A tűzvész ezért egyes történészek szerit nem egy őrült műve volt, hanem azt a templom őrei rendezték meg, hogy a tűz alatt elmenekülhessenek az ott őrzött pénzzel. A szentély a katasztrófa után újjáépült, amire a finanszírozást Nagy Sándor szerette volna biztosítani, ám azt a helyiek visszautasították, mondván az egyik isten nem fizetheti egy másik templomának az építését.

A kereszténység terjedésével Artemisz kultusza alább hagyott, és az új egyház is támadta a komplexumot. Az 5. században aranyszájú Szent János helyezte törvényen kívül az Artemisznek hódolókat, és az épületet is lerombolták. Az oszlopok nagy részét Konstantinápolyba vitték, ahol később felhasználták azokat.

A terület első régészeti kutatására 1869-ben került sor, és ekkor találták meg a templom pontos helyét is. 1965 és 1994 között az osztrák régészeti intézet támogatásával modern tudományos igénnyel folytattak munkálatokat, és a kutatók már ekkor is az egykori épületek újraalkotásán gondolkodtak. A Selcuki Artemisz Kulturális, Művészeti és Oktatási Alapítvány vezetője, Dr. Atılay İleri elmondása szerint 10 évvel ezelőtt döntöttek a templom újjáépítéséről. Ileri az osztrák régészek és svájci építészek támogatásával készítette el a rekonstrukciós terveket, és szerinte az épület nem csak az ókori imitálja majd, hanem „Artemisz szellemével tölti majd meg a terültet”.

Az új templom az eredetitől 1,5 kilométerre, egy Kurutepe nevű helyen épülhet majd fel, és az építkezéshez már csak a helyi önkormányzat földhasznosítási engedélyére van szükség. Az új templom ezáltal válhat Artemisz harmadik templomává, és méreteiben is az eredetihez közelít majd: az eredeti építőanyagból 25 ezer köbméternyi márványt is felhasználnak majd. A helyreállított szentély szobrait egy nemzetközi, az ENSZ 196 tagja által kiválogatott szobrász képviseli majd: a tagállamok mindegyike két szobrászt jelölhet, és az épületet az ő faragványaikkal díszítik majd. Az alapítvány szerint a rekonstrukció 150 millió dollárba kerülhet, és szerintük a török kormányzat is támogatja a projektet. A látogatók így a tervek szerint az évente ismétlődő teveviadal-bajnokság mellett kulturális élményeket is átélhetnek majd.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tavasz: Megbízható elvtársak
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár