Az ókori templomépítészet rejtelmei
2008. október 10. 13:05 Discovery News
Az ókori görög templomok építéskor a legfontosabb szempont az volt, hogy melyik istennek vagy istennőnek építik, hiszen eszerint kellett helyet keresni nekik - állítja egy amerikai kutató.
Gregory Retallack, a tanulmány szerzője szerint a templomok helyének kiválasztásakor az istenek és istennők előtti tisztelgés mellett több más tényező is befolyásolta a tervezést, így például az adott hely kulturális és gazdasági ereje is, a döntő szót azonban mindig is vallási szempontból hozták meg.
Az Oregoni Egyetem földtani professzora 84, i.e. 480-338 között épült templom területéről vett talajmintákat, majd ezek analízise után fény derült arra, hogy az egyes területek miben térnek el egymástól. A felfedezés részletei az Antiquity magazin legújabb számában olvashatók.
Az adott földrajzi helyek mindig szoros mitológiai kapcsolatban voltak az oda épülő templomok istenével vagy istennőjével – állítja Retallack. Az Athénének vagy Zeusznak emelt épületek például mindig magas sziklákra épültek, ők ugyanis harcos társadalmak istenei és istennői, így templomaik a legkönnyebben védhető helyekre kerültek.
A vadászattal rokonított Artemisz és Apollón szentélyei szinte minden alkalommal egykori vadászterületekre kerültek, míg a Hérának és Hermésznek szentelt templomokat agyagos, állattartásra kiváló földön létesítették. Démétér és Dionüszosz templomai a földművelésre alkalmas helyekre kerültek, és ez tette lehetővé a bennük rendezett termékenységi ünnepek és fesztiválok könnyű megrendezését is.
Poszeidón és Afrodité épületei mindig is az öblök partjaira, a gazdag halászterületek mellé épültek, és ezek tükrében nem meglepő, hogy az alvilág úrnője és ura, Perszephoné, és Hadész szent helyei mindig mély és sötét barlangokba, vagy erdők mélyén voltak.
Ez a helyzet azonban idővel megváltozott: a kutató szerint a kezdeti fa- és földtemplomokat később márványoltárok, és pompás épületek váltották fel. A kutató szerint az ókori templomok építésekor a különleges természeti erők meglétére is odafigyeltek, hiszen ezek jelentették az ókori speciális effektusokat: Delphi jósnőjének történetét mindenki ismeri, ám az már kevéssé köztudott, hogy Epidauroszban különleges fosszíliákkal ékesített márványlapokat helyeztek a bejárathoz, hogy azzal is a szakrális hatalmakra emlékeztessék a belépőket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
erotika
- Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
- Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
- „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
- Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
- Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
- Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
- Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
- Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
- Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap