Hétvégi várkalauz: Zalaszentgrót
2008. szeptember 26. 13:48
Az országunk területén emelkedő középkori váraknak változatos sor jutott osztályrészül a történelem viharos évszázadai során. Míg legtöbbjüket a hadi célok megszűntével lerombolták és maradványaikat építőanyagul széthordták a környéken élők, addig némelyeket a tulajdonos földesúri család annyira átformált, hogy teljesen eltűntek a védőművei. Ezek közé tartozik a dunántúli Zalaszentgrót városában található épület is, amelynek feledésbe merült múltja csak az 1974-es régészeti kutatások során tisztázódott.
Magáról a településről Árpád-házi IV. Béla király által 1247-ben kiadott oklevélből értesülünk első ízben, ekkoriban a Türje nemzetség szállásterületéhez tartozott. Az ő leszármazóik veszik fel nemesi családnévül a „Szentgróti” nevet, majd a környékbeli jobbágyfalvakat összefogó uradalom központjául egy erődített szállást emeltetnek.
A 13. század végén már várként (latinul castrum) szerepelt a forrásokban. Ismerjük a földesúri família tagjai között létrejött birtokosztályt is, amiben Tamás fia Fülöp és Dénes fia Dénes vetette papírra a megegyezésüket. Az 1300-as évek elején évtizedekig az önálló tartományt kialakító Kőszegi nemzetség bitorolta, tőlük csak az ország egyesítő Károly Róbertnek sikerült visszafoglalnia. Az 1440-es években Bánffy Pál főnemes fegyveresei élén lerohanta és évekig megszállva tartotta, tőle csak hosszas pereskedés után tudta visszaszerezni jogos ura.
A 16. században a belháborúba sodródott nemesség igyekezett megerődíteni lakóhelyét, védekezve a gyakori támadások ellen. A Dunántúl területe tartósan a Habsburg császári és királyi ház fennhatósága alá került. A Bécsi Haditanács által létrehozott végvárrendszer magába foglalta a kisebb-nagyobb várak és a nemesi kastélyok mellett a lakosság ingyenmunkájával felhúzott palánkvárakat és a falusi kőből emelt templomokat is.
A hadászati jelentőségű Kanizsa várát 1600-ban foglalta el az oszmán, ezután Zalaszentgrót a támadások arcvonalába került. Falai sokszor látták a környéket dúló-fosztogató török és tatár könnyűlovasokat, de keresztény helyőrségének mindvégig sikerült megvédelmeznie. II. Rákóczi Ferenc kuruc szabadságharca után a császári zsoldosok felrobbantották. 1787-ben Batthyány Ferenc gróf, földesúr utasítására a helyén, maradványainak felhasználásával építették meg azt a késő barokk stílusú, U-alakú kéttornyos kastélyt, ami napjainkban egészségügyi intézményként működik.
Zalaszentgrót a Google Térképeken
Zalaszengrót oldala
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Szent Ágoston városába látogatott XIV. Leó pápa
- Papnők rejtett koporsói kerültek elő Luxorban
- Pápai átok Trasmoz felett
- A klerikus, aki „meghackelte” az időt – a Gergely-naptár forradalma
- A leleplezett legenda – a női pápa mítosza
- Törvényszerű, hogy a pápa szülővárosa zarándokhellyé váljon?
- Titkos pápai palotára bukkantak Rómában
- Miért játszhatna a pápa Wimbledonban?
- XXIII. János pápa romlatlan teste
- 4800 éves sólepárló központot tártak fel Kínában 15:48
- Több ezer udvari jelentésből rekonstruálták a Mogul Birodalom működését 14:49
- Évtizedekig tartó találgatás után derült fény az angliai „obeliszk” valódi szerepére 13:37
- Viking eredetű szó is található az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban 12:11
- Nem biztos, hogy belterjesség okozta a neandervölgyiek kihalását 11:23
- Több mint háromezer sírt rejtett az ősi kínai birtokközpont tegnap
- A textilgyártásra fókuszált a viking ipari központ tegnap
- Neandervölgyi migrációs központ volt az őskori Közép-Európa tegnap
