Felértékelődik a feketék történelme az angol iskolákban

Olaudah Equiano

A fiataloknak olyan témákról kell tanulniuk, mint a rabszolgaság eltörlése az Angol Birodalomban, az eltörlésért küzdő William Wilberforce parlamenti képviselő, vagy éppen Olaudah Equiano élete. Ez utóbbi az afrikai örökség legfőbb képviselője volt a rabszolgaság eltörléséért folytatott vitákban. Maga is rabszolgaként született, de sikerült megvásárolnia szabadságát, és tengerészként, kereskedőként és felfedezőként tevékenykedett, mielőtt megírta a rabszolgaság borzalmait ábrázoló önéletrajzát.

A tanároknak olyan gondolatébresztő kérdéseket kell feltenniük, mint például "A rabszolgáknak voltak jogai?" vagy "Létezik rabszolgaság a mai világban is?" A tanterv kidolgozói azonban nem csak azt szeretnék, hogy az etnikai kisebbségeket a történelem áldozataiként mutassák be. A témák között szerepel még az amerikai polgárjogi mozgalom, a mughal uralom alatt lévő India és a britek Indiába érkezése is. A cél annak bemutatása, hogy az emberi civilizáció nem az angolokkal vagy a nyugati világgal kezdődött.

"Az új történelem tanterv lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy felfedezzék a különböző társadalmak szociális, kulurális, vallási és etnikai sokféleségét" - mondta az angol oktatási hatóság szóvivője a The Independent tudósítójának.

A hagyományőrzők bírálják a tanterv tartalmát, mert miközben Wilberforce-t és Equianót néven nevezi, elmulasztja megemlíteni Winston Churchillt. "Winston Churchill a 20. századi angol történelem kimagasló személyisége. A fasizmus ellen vezetett harca Anglia legfényesebb órája volt. Nemzeti történelmünk nem lehet teljes nélküle" - mondja Michael Gove, az ellenzék oktatási szakértője.

A tanagyag összeállítói viszont azzal érvelnek, hogy a második világháború már így is fontos része a történelem-oktatásnak, és a tanárok bizonyára maguktól is rájönnek, hogy Winston Churchill említése nélkül nem nagyon tudják megtanítani a korszak legfontosabb eseményeit. Arra is rámutatnak, hogy Hitler neve is hiányzik a tantervből, pedig az ő említése nélkül sem nagyon lehet beszélni a korszak történelméről.