Szimbolista látomás a Szépművészeti Múzeumban

A Hodler munkásságát bemutató tárlatot a nagy európai festőket bemutató sorozatában rendezi meg a Szépművészeti Múzeum, a nagy sikerű Monet- és Van Gogh-kiállítás után - mondta el Mihály Mária. Az intézmény főigazgató-helyettese hozzátette, a kiállítás magyar kezdeményezésre, a berni Kunstmuseum együttműködésével jött létre.

A felkészülés igen komoly volt: a nagy főműveket is sikerült elhozni Budapestre, de előtte mindegyik jelentős alkotást restaurálták. A múzeum a látogatóbarát bemutatásra is nagy gondot fordított: `a termek fényárban úsznak, a képeket levegősen helyeztük el, így együtt és külön-külön is a legszebb arcukat mutatják` - hangsúlyozta Mihály Mária.

A kiállítás bemutatója

"Úgy döntöttünk, tematikus kiállítást fogunk létrehozni" - beszélt a tárlat koncepciójáról Katharina Schmidt. A kiállítás kurátora megjegyezte, igyekezetek olyan képeket összeválogatni, melyeket Hodler nem megrendelésre festett, így a bemutatott anyag jobban reprezentálja a svájci festő legfontosabb témáit: a tájképeket és az emberábrázolást.

Mint a művészettörténész elmondta, a Klimttel is jó barátságot ápoló Hodler látásmódja némileg eltér a kor szimbolista és szecessziós festőinek stílusától, képei világosak, geometriailag rendezettek, általában nagy méretűek és a hasonló témákat - szerelem, halál, szenvedély, időskor - is egyéni módon, nem elbeszélő stílusban festi meg.

A svájci művész 1853-ban született Bernben, szegény családban. Gyermekkorát számos haláleset szomorította: hét éves volt, mikor meghalt édesapja, majd rövidesen elveszítette édesanyját is, így fiatalon rámaradt hat testvére nevelésének gondja. Tizenhét évesen gyalogolt el Genfbe, hogy művészeti tanulmányokat folytasson - beszélt a festő tragikus ifjúkoráról Katharina Schmidt.

Hodler már 21 esztendősen megfogalmazta művészeti tízparancsolatát, ehhez aztán egész életében tartotta magát. Az ifjú alkotó már ekkor leírta: "a festőnek síkban kell látnia" - jegyezte meg Újvári Péter, a tárlat katalógusának szerkesztője. A művészettörténész kiemelte, már Hodler egészen fiatalon festett műveiben megfigyelhetők későbbi munkáinak témái, jellegzetességei. A tárlat az indulás képei után felvonultatja a szimbolista festő legjelentősebb alkotásait, többek között Az éjszaka, Az Eurythmia, A Nappal, Az Igazság, A Szerelem és a Pillantás a végtelenbe című műveket.

Hodler első komoly sikert elérő festménye az 1890-ben festett Éjszaka - közölte Újvári Péter, majd hozzátette, ez az alkotás korai összegzése a svájci festő fontosabb stíluselemeinek. A képen mindenki alszik, csak egy ifjú van ébren, felette fekete ruhás alak, amely a halál szimbóluma. Az életéért küzdő fiatal férfiban Hodler saját önarcképét, egyben gyermekkori halállal kapcsolatos traumáit festette meg - mondta el a művészettörténész. Mint hozzátette, egy meztelen női fenék miatt a festményt betiltották Svájcban, a botrány okozta ismertség azonban segített Hodlernek, hogy eljusson Párizsba, és ismert festő legyen.

"Valószínűleg a 20. legmegrázóbb képei közé tartoznak egy másik életszakaszból származó képei" - jegyezte meg Katharina Schmidt. Elmondása szerint Hodler megörökítette beteg szerelme, Valentine Godé-Darel haldoklását, majd a elhunyt asszonyt is lefestette. "Budapesten látható először együtt a halottról készült három kép" - emelte ki a kiállítás kurátora. A tárlat végén Hodler időskori tájképei, rajzai, vázlatai, valamint a festővel kapcsolatos dokumentumok kaptak helyet.

Az időszaki kiállítás december 14-ig látogatható.

(Múlt-kor/MTI)