Máig nincs magyarázat a 25 éve lelőtt koreai gép esetére

Korábban

Atomháborút okozhatott volna egy eltévedt kémrepülőgép

Világháborús repülőt keresnek a Baltikumban

A Boeing 747 típusú repülőgép éjszakai útja során Alaszkát elhagyva letért a légifolyosóról és attól nyugatabbra beröpült Kamcsatka fölé, többször megsértve a szovjet légteret. Már Szahalin sziget közelében járt, amikor a szovjet légierő két Szuhoj Szu-15 típusú elfogó vadászgépe a nyomába eredt, de a pilótáknak sem rádión, sem vizuálisan nem sikerült a kapcsolatot felvenniük vele.

A KAL 007 éppen a szovjet légtér elhagyására készült, amikor hajnali fél négykor az egyik vadászgép két rakétát lőtt ki rá. Az utasszállító a tengerbe zuhant, fedélzetén mindenki meghalt. Reagan amerikai elnök a Szovjetuniót tette felelőssé a "gyalázatos és elítélendő tettért", Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter gépe nem szállhatott le New Yorkban és több nyugati légitársaság egy ideig nem indította el moszkvai járatait. A hullámok aztán idővel elcsitultak, az ügyet egyre kevesebbet emlegették.

Az incidens hátteréről ma sem tudni biztosat. A hivatalos verzió szerint az útiránytól való eltérés csupán a véletlen műve volt. A gépet lelövő szovjet pilóta (aki nyilatkozatai szerint később sem bánta meg tettét) a fényekből látta ugyan, hogy Boeing géppel van dolga, de feltételezte, hogy az egy katonai célokra átalakított polgári típus. A szovjetek azon az éjszakán fokozott készültségben voltak, mert a térségben illegális kísérletet terveztek egy SS-25 rakétával.

Az esemény óta természetesen újabb magyarázatok, elméletek is születtek: a tragédia tizedik évfordulóján egy disszidált szovjet pilóta azt állította, a kamcsatkai radarrendszer hibája vezetett a gép lelövéséhez, ami így nem szándékos támadás, hanem üzemzavar lett volna. Egy másik verzió szerint amerikai felderítő gépek abban az időszakban Kamcsatka térségében többször is megsértették a szovjet légteret, hogy információkat szerezzenek az akkoriban átalakított szovjet katonai távközlési rendszerről, s hasonló célra akarták a KAL 007-es járatát is felhasználni.

Egy még vadabb elmélet szerint a tervezett rakétakísérlet miatt amerikai felderítőgépek tucatjai hatoltak be a szovjet légtérbe, de nagy részüket lelőtték, s mivel a veszteségek napvilágra kerülése felmérhetetlen következményekkel járt volna, "elterelő hadműveletként" áldozták fel a koreai gépet.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből