7 végzetes pillanat

Máig nincs magyarázat a 25 éve lelőtt koreai gép esetére

2008. szeptember 1. 17:15

Huszonöt éve, 1983. szeptember 1-jén szovjet harci gépek Szahalin szigetének közelében lelőtték a dél-koreai légitársaság KAL 007 jelzésű, New Yorkból Szöulba tartó utasszállító repülőgépét. A máig tisztázatlan hátterű tragédiában 269 ember, köztük egy amerikai kongresszusi képviselő vesztette életét.

A Boeing 747 típusú repülőgép éjszakai útja során Alaszkát elhagyva letért a légifolyosóról és attól nyugatabbra beröpült Kamcsatka fölé, többször megsértve a szovjet légteret. Már Szahalin sziget közelében járt, amikor a szovjet légierő két Szuhoj Szu-15 típusú elfogó vadászgépe a nyomába eredt, de a pilótáknak sem rádión, sem vizuálisan nem sikerült a kapcsolatot felvenniük vele.

A KAL 007 éppen a szovjet légtér elhagyására készült, amikor hajnali fél négykor az egyik vadászgép két rakétát lőtt ki rá. Az utasszállító a tengerbe zuhant, fedélzetén mindenki meghalt. Reagan amerikai elnök a Szovjetuniót tette felelőssé a "gyalázatos és elítélendő tettért", Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter gépe nem szállhatott le New Yorkban és több nyugati légitársaság egy ideig nem indította el moszkvai járatait. A hullámok aztán idővel elcsitultak, az ügyet egyre kevesebbet emlegették.

Az incidens hátteréről ma sem tudni biztosat. A hivatalos verzió szerint az útiránytól való eltérés csupán a véletlen műve volt. A gépet lelövő szovjet pilóta (aki nyilatkozatai szerint később sem bánta meg tettét) a fényekből látta ugyan, hogy Boeing géppel van dolga, de feltételezte, hogy az egy katonai célokra átalakított polgári típus. A szovjetek azon az éjszakán fokozott készültségben voltak, mert a térségben illegális kísérletet terveztek egy SS-25 rakétával.

Az esemény óta természetesen újabb magyarázatok, elméletek is születtek: a tragédia tizedik évfordulóján egy disszidált szovjet pilóta azt állította, a kamcsatkai radarrendszer hibája vezetett a gép lelövéséhez, ami így nem szándékos támadás, hanem üzemzavar lett volna. Egy másik verzió szerint amerikai felderítő gépek abban az időszakban Kamcsatka térségében többször is megsértették a szovjet légteret, hogy információkat szerezzenek az akkoriban átalakított szovjet katonai távközlési rendszerről, s hasonló célra akarták a KAL 007-es járatát is felhasználni.

Egy még vadabb elmélet szerint a tervezett rakétakísérlet miatt amerikai felderítőgépek tucatjai hatoltak be a szovjet légtérbe, de nagy részüket lelőtték, s mivel a veszteségek napvilágra kerülése felmérhetetlen következményekkel járt volna, "elterelő hadműveletként" áldozták fel a koreai gépet.

(Múlt-kor/MTI)

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!