7 végzetes pillanat

Hajóroncsokat keresnek az Északnyugati Átjáróban

2008. augusztus 18. 08:56

Kanadai illetékesek a múlt héten bejelentették: expedíciót indítanak Sir John Franklin brit kutató hajói felkutatására, amelyeknek több mint 160 éve veszett nyoma a Jeges-tengeren.

Franklin és 128 embere 1845-ben indult az Északnyugati Átjáró felfedezésére, amikor nyomuk veszett. A katasztrófát a történelem egyik legnagyobb mentőakciója követte 1848 és 1959 között, ekkor fedezték fel az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő, a jeges-tengeri szigetvilágon át vezető átjárót. Az európai kutatók régóta kutattak az Ázsiába vezető rövidebb út után, amely azonban járhatatlan volt a jég és zord időjárás miatt.

John Baird kanadai környezetvédelmi miniszter pénteken jelentette be, hogy Ottawa 75 ezer kanadai dollárral (11,6 millió forinttal) járul hozzá Franklin hajói, az Erebus és a Terror felkutatásának költségeihez. Robert Grenier, a kanadai Parks Canada vízalatti régésze vezeti az expedíciót a kanadai parti őrség Sir Wilfrid Laurier nevű jégtörőjén. A hathetes expedíció augusztus 18-án indul. Ha az expedíció nem bukkan az eltűnt hajók nyomára, a következő két nyáron két újabb expedíciót indítanak.

Franklin 1845-ban indult a Jeges-tengerre, hogy felkutassa az Északnyugati Átjárót, de hajóinak és legénységének nyoma veszett. A szakértők úgy vélik, hogy a hajók 1848-ban jártak szerencsétlenül, miután a Vilmos király szigetnél a jég fogságába kerültek és a legénység elhagyta őket, hogy biztonságos helyet keressenek. Az egy évtizeden át tartó, kudarccal végződött kutatást Lady Franklin, a brit királyi haditengerészet és Hudson's Bay társaság finanszírozta.

Grenier elmondta: az olvadó jég megkönnyíti a kutatást a sarki vizeken, de sírrablók számára is megközelíthetővé válik a valaha járhatatlan Északnyugati Átjáró. Céljuk, hogy megtalálják és megóvják a roncsokat - tette hozzá. Grenier és csapata úgynevezett szonárral, ultrahangos vízalatti felderítő berendezéssel vizsgál át 380-777 négyzetkilométernyi területen a tengeren, és átkutatja a közeli szigeteket a hajók és a legénység maradványai után kutatva.

Louie Kamoukak eszkimó kutató az "éhen haló fehér emberekről" szóló, a szájhagyomány útján népszerűvé vált 19. századi eszkimó elbeszélések ismertetésével segíti a kutatócsoportot. Az eszkimó öregek szerint a szigetek partjain talált olajfoltok arról tanúskodnak, hogy a pácba jutott legénység fókazsírt használt a főzéshez és a melegedéshez - mondta.

(Múlt-kor/MTI)

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!