Testvéri segítséget vitt a Magyar Néphadsereg Prágába

2008. augusztus 17. 13:58

Egy nyakatekert, nehezen érthető mondattal kezdődött az a közlemény, amelyet az MTI belpolitikai szerkesztősége 1968. augusztus 21-én reggel nyolc óra harminc perckor adott ki.

Korábban

Az amerikaiak tudtak a prágai tavasz eltiprásának tervéről

Ágcsernyőn kezdődött a prágai tavasz elfojtása

`A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmazták a következõk közlésére: A szomszédos Csehszlovákia párt és állami személyiségeinek kérését teljesítve a Magyar Népköztársaság kormánya - együtt más szövetséges országokkal - segítséget nyújt - beleértve a fegyveres támogatást is - a testvéri csehszlovák népnek a belsõ, szocializmus ellenes, valamint a külsõ, imperialista erõk által létrehozott ellenforradalmi fordulat veszélyének elhárítása céljából` - írta a távirati iroda.

A viszonylag rövid, nyolc bővített mondatból álló közlemény volt hivatott tájékoztatni a magyar lakosságot arról, hogy Csehszlovákiában `olyan súlyos helyzet alakult ki, amely megsemmisítéssel fenyegette a szocialista vívmányokat`, ezért az említett öt ország katonai alakulatai csehszlovák területre léptek. `Soha senkinek nem engedjük meg, hogy a szocialista közösség valamelyik tagját kiragadják sorainkból` - fejeződött be a hivatalos tájékoztatás.

Mindent láthattak, semmit sem tehettek

A világ - és természetesen Magyarországon is mindenki, aki a "felforgató" nyugati rádióadókat hallgatta - ekkor már több órája tudta, hogy a Varsói Szerződés több tagállama katonai erővel indult a prágai tavasz eltiprására. Az akkori tájékoztatási gyakorlatnak megfelelően a hivatalos hírcsatorna a Magyar Távirati Iroda volt, a lapok, az állami rádió és a televízió szerkesztőségei csak az MTI híreit használhatták.

A hivatalos tájékoztatás pedig nagyon is szűkszavú és feltűnően tervszerűtlen volt. Az MTI belpolitikai adásában aznap a bevonulásról szóló közleményen kívül csak annyi jelent meg, hogy a magyar katonák a testvéri segítségnyújtás közben nem szenvedtek veszteséget. Az MTI külpolitikai szerkesztősége ennél valamivel többet - összesen hét híranyagot - közölt. Délutánra elkészült a szovjet hírügynökség, a TASZSZ közleménye arról, hogy mit is tartalmazott "a szomszédos Csehszlovákia párt és állami személyiségeinek kérése", a TASZSZ 12 részből álló anyagát természetesen szó szerint ismertette a magyar hírügynökség.

Az MTI emellett - elsősorban a TASZSZ jelentései alapján - azt adhatta hírül, hogy a Csehszlovákiát lerohanó testvéri országokban is közleményt adott ki a párt- és állami vezetés. Az esti órákban aztán a TASZSZ már azt is megírta, hogy mi sodorta veszélybe a szocializmus vívmányait Csehszlovákiában. Az MTI prágai tudósítója egyetlen - egymondatos - hírt írhatott: azt információt közölte, hogy a csehszlovák elnök, illetve a csehszlovák hadsereg vezetői utasítást adtak a fegyveres erőknek, hogy ne tanúsítsanak ellenállást a szövetséges katonai alakulatokkal szemben.

Az MTI moszkvai tudósítója az aznap délután utcára került szovjet lapokból - az Izvesztyijából és a Vecsernyaja Moszkvából - írhatta meg, hogy a szovjet dolgozók szerte a széles Szovjetunióban munkásgyűléseken támogatják a testvéri segítségnyújtást. Ez példát is adott a hivatalos magyar tájékoztatásnak: az MTI későbbi belpolitikai híreiben is megjelentek a támogató munkásgyűlésekről szóló tudósítások. Arról viszont, hogy mi van a Csehszlovákiába vezényelt magyar katonákkal, hivatalos forrásból vajmi keveset lehetett megtudni.

A magyar hírügynökség szinte minden hírét a TASZSZ-tól vette át, de még ezekre a hírekre is rákerült "A szerkesztőségek tájékoztatására" minősítés. Az akkori gyakorlatnak megfelelően ez egyfajta figyelmeztetés volt: a hír felhasználása ugyan nem tiltott, de közlés előtt érdemes alaposan megfontolni, hogy valóban a széles nyilvánosságra tartozik-e.

A bevonulást megelőző nap estéjén Barabás Miklós volt az MTI külpolitikai szerkesztőségének adást záró ügyeletes szerkesztője. Elmondta, hogy augusztus 20. - ünnepnap lévén - csendesen telt, de este hét órakor telefont kapott a pártközpontból, hogy autót küldenek, amellyel fáradjon be a Duna-parti "fehér házba" - a jelenlegi képviselői irodaházba. Ott közölték vele, hogy még az este folyamán fontos hírek érkeznek, ezért tartsa vissza a zárást, és ha megjönnek a hírek, konzultáljon a pártközponttal.

Visszaemlékezése szerint már éjfél elmúlt, amikor a nyugati hírügynökségek jelentették, hogy az NDK felől szovjet csapatok léptek Csehszlovákia területére. Ezek a hírügynökségek arról is beszámoltak, hogy a magyar csapatok utolsóként vonultak be Csehszlovákiába. Természetesen jelentett a pártközpontnak, amely azonban nem engedélyezte a hírek kiadását.

Barabás Miklóst másnap reggel Köves Tibor váltotta, ő adta ki a bevonulásról szóló reggeli hivatalos közleményt. Köves Tibor, de mellette Márkus Gyula is - aki akkor szintén a vezető szerkesztők között volt felelős az MTI hírkiadásáért - az akkori fejleményekre emlékezve felidézte az akkori napokat, hogy a hírügynökség nem kapott semmiféle határozott utasítást a pártközponttól, az elvárásokat inkább közben és utólag fogalmazták meg a sajtó irányításáért felelős elvtársak.

Az akkori gyakorlatnak megfelelően a szocialista hírügynökségek hírei mellett csak a testvéri szocialista országok sajtójában megjelent írásokat ismertette a magyar hírügynökség. Bár az MTI-nek abban az időben saját tudósítója volt Bonnban, Párizsban és Londonban, a német, a francia és az angol reagálásokat a szovjet sajtó tálalásában kellett közreadni. A nyugati hírügynökségi és sajtójelentések a párt és állami vezetés számára készített szigorúan bizalmas kiadványokba kerültek.

(Múlt-kor/MTI)