Veszélyben Ausztrália ősi sziklarajzai
2008. augusztus 6. 11:54
A félszigeten egyre növekvő ipari tevékenység folyik, gázfeldolgozók, műtrágyagyárak és vasércfeldolgozók épülnek, ami miatt a terület felkerült a legveszélyeztetettebb műemlékek listájára is.
Korábban
Az első bányákat az 1960-as években tárták fel, de az elmúlt években egyre több bányászati és energiatermelő társaság települt ide, hogy az itteni gazdag vas- és földgázkészletekből táplálják Ázsia hatalmas nyersanyagigényét. Az ipari tevékenység lassan elpusztítja a sziklarajzokat. A gyárak építése miatt máshová viszik őket, durva graffitiket festenek az ezer éves sziklákra, és az őslakosok szent helyeit építési területté alakítják.
A probléma egy része abból adódik, hogy a 88 négyzetkilométeres területen szétszórva elhelyezkedő sziklarajzoknak igazából nincs gazdája. A kormány a burrupi sziklaművészetet 2007-ben felvette a nemzeti örökség listájára, de idáig még nem készültek utak és kerítéssel védett területek a látogatók számára. A gyanútlan turisták pedig letapossák a régészeti maradványokat. "Az ilyen jelentőségű régészeti örökséget a világ minden táján védik és gondozzák" - mondja Smalldon szomorúan. A védelem és kezelés hiánya lopásnak és a rongálásoknak is tág teret ad. "Az emberek egyszerűen elviszik ezeket a köveket. Ha találnak rajtuk sziklarajzokat, ellopják őket."
Robert Bednarik, a terület szenvedélyes védelmezője szerint az ipari fejlesztés "óriási baklövés" volt. "Nyugat-Ausztrália a világ egyik legalacsonyabb népsűrűségű vidéke. Hatalmas lakatlan területek vannak errefelé. És mi mit csinálunk? Az ország legnagyobb kulturális örökségét rejtő területen ipari fejlesztésekbe kezdünk. Hihetetlen." Az osztrák születésű Bednarik úgy véli, hogy az igazi veszélyt az ipari gázkibocsátások jelentik. Az ipari társaságok és a kormány tagadja a vádakat mondván, hogy az ellenőrző vizsgálatok jóval a megengedett értékek alatti kibocsátási szinteket mérnek.
Eric Ripper, Ausztrália miniszterelnök-helyettese szerint a kormány létrehozta a Murujuga Nemzeti Partot, amelyhez Burrup is hozzátartozik. Örökségkezelési tervet dolgoztak ki a Dampier szigetvilágban az őslakosok kultúrájának megőrzésére. "Tisztában vagyunk a terület kulturális értékeivel, és úgy véljük, az örökségvédelem legjobb útja, ha az érintett csoportok összefognak." A helyi őslakosok azonban továbbra is aggódnak örökségük miatt. "Nagyon aggódom. A népem is nyugtalan, mert lerombolják az őslakosok művészetét. Nekünk már elég volt ennyi fejlesztés. Nincs többre szükségünk" - mondja Wilfred Hicks, a helyi őslakosok vezetője.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap