Katasztrofális a német diákok történelmi tudása

Korábban

Felmérték a szlovákok történelmi ismereteit

Csökkent Hitler népszerűsége a középiskolákban

Oktatásban hasznosíthatják a virtuális örökséget

Életútinterjúkat gyűjtenek a magyar középiskolások

Ezek talán a legmegdöbbentőbb válaszok abból a felmérésből, amelyet az egyik legtekintélyesebb berlini egyetem szakértői kelet- és nyugatnémet diákok körében végeztek, s amelyből egyértelműen kitűnt: az egykori NDK-val kapcsolatos ismeretek a legenyhébben szólva is rendkívül hiányosak a mai gimnazisták körében.

Ami pedig ezen túl is még meglepetésként szolgált: a nyugati tartományokban a diákok egy fokkal azért többet tudtak a volt kommunista államról, mint az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományok középiskolás fiataljai.

Az ismeretek hiánya egyformán vonatkozott az akkori időszak legnevesebb politikusaira, valamint a főbb eseményekre, például a hírhedt berlini fal "felhúzására". A reprezentatív módon megkérdezett több ezer diák jelentős részének fogalma sem volt arról, hogy ki is építette 1961-ben a falat. Sokan az akkori nyugatnémet kormányra, többen pedig a nyugati szövetségesekre tippeltek.

A megkérdezettek csaknem fele vallotta azt, hogy az NDK nem diktatúra volt, hanem egyfajta "szociális paradicsom." Igaz, hogy körülbelül ugyanennyi válaszadó azt sem tudta, hogy egyáltalán mi a különbség a diktatúra és a demokrácia között. A "tudatlanok" száma jóval magasabb volt az egykori Kelet-Berlinben, azaz a főváros keleti felében, s a volt NDK-s Brandenburg tartományban, mint például Nyugat-Berlinben, valamint az ugyancsak nyugati Bajorországban vagy épp Észak-Rajna-Vesztfáliában.

A szakértők számára a legsokkolóbb válasz mégis csak az volt, hogy a Nobel-békedíjas egykori nyugatnémet kancellárt, Willy Brandtot keleten is, nyugaton is jelentős számban "az NDK politikusaként" említették.

A felmérés értékelése, illetve a következtetések levonása még hátra van, néhány vélemény azonban már megfogalmazódott. Ami a keletnémet "tudatlansági túlsúlyt" illeti, azzal kapcsolatban például az: azok a fiatalok, akik az NDK összeomlása után születtek, ismereteiket elsősorban otthonról szerezték. S a szülők, valamint a nagyszülők még mindig sokkal inkább a pozitív, mind a negatív élményeket idézik fel. Nem csoda hát, hogy a keleti tartományokért felelős német miniszter, Wolfgang Tiefensee elsősorban a szülőkhöz apellált, kérve őket: meséljenek csak az egykori szép élményekről, de a valós életről is az egykori fal, illetve a szögesdrót mögött.

A legszomorúbb és általánosítható következtetést azonban Bernd Neumann kulturális miniszter fogalmazta meg. Neumann szerint lehet ugyan szépíteni - vagy épp magyarázni - a dolgokat, ez azonban nem feledtetheti, hogy a középiskolákban csapnivaló a történelemoktatás.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?