A vörösterror 133 napja

Ókori zsarnok előtt tiszteleg az ENSZ

2008. július 29. 10:30 Spiegel Online

Egy, a New York-i ENSZ-székházban kiállított 2500 éves ékírásos dokumentumot az `emberi jogok ókori nyilatkozataként` tisztelnek. Azt azonban már csak kevesen tudják, hogy alkotója egy zsarnok volt, aki megkínozta ellenségeit, és a tábla csak a 20. századi iráni propagandistáknak köszönhetően vált ilyen formában ismertté.

Félrefordításoktól a történelemhamisításig

Nagy Kürosz, perzsa király, hatalmas uralkodó volt, de nem éppen emberségéről ismerték, ennek ellenére Mohammed Reza Pahlavi sah minden rekordot megdöntő ünnepséget szervezett a tiszteletére. Először meghirdette a `fehér forradalom` elnevezésű reformprogramot, majd magát az `árják világosságának` nyilvánította, végül 1971 októberében fényes külsőségek között megünnepelte az `iráni monarchia 2500 éves évfordulóját.

A szervezők a `világ legnagyobb mulatságát` hozták tető alá. A sah 50 fényűző sátrat állíttatott fel Perszepolisz romjai között. A meghívottak között 69 államfő és számos koronás fő szerepelt. A vendégeknek 20 ezer liter bort, fürjtojást, fácánt és aranyozott kaviárt szolgáltak fel, és patakokban folyt a Chateau Lafite. Az ünnepség tetőfokán a sah odasétált II. Kürosz sírjához, aki az i.e. 6. században, egy véres háború folyamán mintegy 5 millió négyzetkilométernyi területet foglalt el.

A kritikusok felrótták a vezetőnek, hogy nem kellett volna 100 millió dollárt költeni az ókori perzsa király ünneplésére. "Talán kenyérrel és retekkel kellett volna megkínálnom az államfőket?" - kérdezett vissza a sah. Az akkor még száműzetésben élő vallási vezető, Khomeini ajatollah, is élesen bírálta az eseményt: "Az iráni királyok bűnei befeketítik a történelemkönyvek lapjait." A sah azonban egészen másképp vélekedett. Szerinte Kürosz különleges ember volt: nemes, szeretetteljes, jóságos, és ő vezette be elsőként a "véleménynyilvánítás szabadságát."

Reza Pahlavi gondoskodott róla, hogy történelemszemlélete az ENSZ-be is eljusson. 1971. október 14-én, a perszepoliszi parti kellős közepén, ikerhúga a New York-i ENSZ-székházban átadott Sithu U Thant főtitkárnak egy ékírásos dokumentumot. Thant köszönetet mondott a "történelmi ajándékért", amit az "emberi jogok ókori nyilatkozatának" nevezett. Azt hangoztatta, hogy Kürosz "békét akart", és "bölcsességet mutatott, hogyan kell tiszteletben tartani más civilizációkat", majd az ENSZ-székházban kiállította a Kürosz állítólagos nyilatkozatát tartalmazó agyagtekercset. Ma is ott található a világ legrégebbi békeszerződése szomszédságában.

A tekercs a British Múzeumban

A nagy szavak mögött azonban csak egy ügyes csalás rejtőzik, mert a sah véleményével ellentétben az ékírásos dokumentum propaganda-célokat szolgált - állítja Josef Wiesehöfer, a Kieli Egyetem ókortörténésze. "Az az elképzelés, hogy Kürosz bevezette az emberi jogokat, egyszerűen képtelenség." Hanspeter Schaudig, a Heidelbergi Egyetem asszirológusa sem tudja elképzelni Küroszt, mint az egyenlőség és az emberi méltóság úttörőjét. Épp ellenkezőleg: Kürosz megkövetelte, hogy alattvalói megcsókolják a lábát. A perzsa uralkodó 30 éves hódító háborúja teljesen felemésztette a Keletet, és milliókat kényszerített súlyos adófizetésre. Az ellenszegülőknek levágták a fülét és az orrát. A halálraítélteket nyakig beásták a homokba, hogy a Nap végezzen velük.

De az ENSZ valóban minden további kutatás nélkül elhitte a sah által kiagyalt történelmi hazugságot? Az ügyet Klaus Gallas, művészettörténész, a jövő nyáron megrendezendő weimari német-iráni kulturális fesztivál szervezője tárta a nyilvánosság elé. Neki a fesztivál előkészületei során tűnt fel a sah állításai és Kürosz nyilatkozata közötti ellentmondás. A világszervezet többszöri megkeresésre sem volt hajlandó kommentálni az állítást. Az ENSZ bécsi információs szolgálata továbbra is kitart amellett, hogy az "első emberi jogi dokumentumról" van szó. A csalás következményei azonban katasztrofálisak, hiszen még a német tankönyvek is az emberi jogok úttörőjeként ábrázolják Küroszt. Egy interneten olvasható hamis fordítás szerint a perzsa király támogatta a minibálbért és a menedékjogot. "A rabszolgaságot az egész világon el kell törölni. Minden ország maga döntheti el, hogy elfogadja-e uralmamat vagy sem" - áll a hamis fordításban.

Még Sírín Ebádi, iráni béke Nobel-díjas is Küroszra hivatkozott, amikor 2003-ban Oslóban átvette a díjat. "Iráni vagyok. Nagy Kürosz leszármazottja. Azé az uralkodóé, aki 2500 évvel ezelőtt hatalma csúcspontján kinyilvánította, hogy nem uralkodik azokon a népeken, amelyek ezt nem akarják."

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!