400. születésnapját ünnepli Québec városa
2008. július 2. 12:12
Fennállásának négyszázadik évfordulóját ünnepli július 3-án a kanadai Québec városa: 1608-ban ezen a napon alapította meg Samuel de Champlain francia felfedező a települést.
Korábban
A Szt. Lőrinc-folyó mentén létrejött Ville de Québec Észak-Amerika egyik legrégebbi városa, amelyet az Új-Franciaország atyjaként számon tartott Champlain kifejezetten azzal a céllal alapított, hogy a francia kolónia központja legyen. A városka és az azonos nevű provincia igazán csak XIV. Lajos, a Napkirály uralkodása alatt indult fejlődésnek, a 17. század végére már Nouvelle France katonai, gazdasági és politikai központja lett.
A brit és francia ellentétek kiéleződésével a franciák városfalat építettek az angolok betörésétől tartva, a Mexikótól északra páratlan építményt 1985-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Az 1756-ban kirobbant hétéves háborúban a britek hevesen támadták a várost, amely a háború végére felügyeletük alá került. Elkerülendő a franciák brit területekre való vándorlását, a britek 1774-ben törvényben mondták ki, hogy a québeciek megtarthatják nyelvüket, és katolikus vallásukat.
1840-ben, Kanada tartomány megalakulását követően Québec Kingstonnal, Montreallal, Torontóval és Ottawával felváltva volt a terület fővárosa. A francia gyökereihez mind a mai napig erősen ragaszkodó Québec a II. világháború alatt, 1943-ban és 1944-ben két fontos konferenciának is helyt adott, a normandiai partraszállás nagy részét ezeken a konferenciákon egyeztette Winston Churchill és F.D. Roosevelt.
A páratlan szépségű és hangulatú város ma mintegy félmillió ember otthona, többségük egyáltalán nem vagy csak bájos akcentussal beszél angolul. Az óváros, vagy ismertebb nevén a Vieux Québec olyan látnivalókat kínál a turisták számára, mint a városképet uraló, ma már szállodaként működő Frontenac vár, a Notre Dame vagy a kikötő.
Québec egyébként nem akármilyen módon készül 400. születésnapja megünneplésére: hatalmas tűzijáték, 1000 közreműködőt felvonultató szabadtéri opera, utcai művészek, kiállítások és koncertek várják a polgárokat. Az októberig tartó ünnepségeken fellép a város világhíres szülötte, Celine Dion, és tiszteletét teszi a Cirque du Soleil társulata is.
Július 3-án 11 órakor pedig szerte Kanada 400 városában 400 másodpercen át szólnak majd a toronyórák a La Charmante néven emlegetett város tiszteletére, amelynek csak egy fájdalma van: kanadai nagyvároshoz méltatlanul 1995 óta nincs jégkorongcsapata, mivel az anyagi nehézségekkel küzdő Québec Nordiques kénytelen volt Amerikába költözni, ahol Colorado Avalanche-ként ért el szép sikereket az NHL-ben.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap