2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kódexmásolás mérgezhette meg a szerzeteseket

2008. június 30. 13:16

Hat különböző dániai temető középkori leletei bizonyítják, hogy a kódexmásolással foglalkozó szerzetesek a munkájukhoz szükséges, a vörös tinta egyik alkotóanyagát adó higany áldozatai lettek.

Øm ciszterci apátságának kertjében eltemetett szerzetesek nem voltak betegek, ám csontjaikban igen magas higanykoncentráció volt. A kutatók szerint ennek magyarázata vagy abban keresendő, hogy a szerzetesek higanytartalmú orvossággal próbálták gyógyítani a leprásokat és szifiliszeseket, vagy akkor szennyeződhettek a méreganyaggal, amikor a díszes kódexeket másolták.

Kaare Lund Rasmussen, a Dél-Dániai Egyetem fizikai és kémiai intézetének kutatója szerint az apátságban a tinta lehetett a bűnös. Szerinte ugyanis a szerzetesek sokszor megnyalhatták a pennák vagy ecsetek végét, és ekkor juthatott szervezetükbe a méreg. Éppen ezért sokszor még ma sem túl egészséges hozzányúlni a díszes lapokhoz. A higany használatát az indokolhatta, hogy a higanysó (cinnabar) gyönyörű világos vörös színt eredményezetett.

Lund Rasmussen és munkatársai a csontokból vett mintákat összehasonlították a közeli Svendborg ferences temetőjében elhantoltak maradványaival, akikben nem találták higany nyomait; ők azonban kódexeket sem másoltak. A csontok elemzése során az egykori étrendre is fény derült: a szerzetesek főként tengeri halakat ettek.

Ez a rend jellegzetessége is lehetett, hiszen míg a ferencesek többféle húst is fogyasztottak, a ciszterek a helyi regula szerint nem ehettek négylábú állatok húsából. Bár a jelenlegi környezetszennyezés miatt a modern halfélék igen magas higanytartalommal bírnak, a középkorban semmilyen hasonló nem fenyegetett, így ezt a forrást kizárhatták a vizsgálat során.

A kutatás, amelynek részletei a Journal of Archaeological Science augusztusi számában lesznek olvashatók, egy korábban ismeretlen FOS nevű betegséget is bemutat, amely a leprához hasonlóan ölte meg áldozatait, és jellegzetes csontsérülésekkel is járt. A betegséget Jesper Lier Boldsen azonosította, aki szerint még nem tudni, hogy a betegség halálos volt-e, de minden bizonnyal igen fájdalmas lehetett.

A szent szövegek másolásába máshol is sokan belehaltak: izraeli kutatók hasonló higanysó nyomait találták meg a holt-tengeri tekercseken is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár