2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Neander-völgyi vadászok kószáltak Angliában

2008. június 25. 10:10

Matthew Pope régész szerint a felfedezés bepillantást enged egy vadászközösség életébe: az eszközöket lovak, mamutok, bölények elejtésére használták egykorvolt tulajdonosaik.

A régészeti helyszínt még a múlt század fordulóján fedezték fel a Beedings kastély alapjainak kiásásakor. A homokkőrétegben lévő hasadékokban 2300 kőeszközt találtak, ám sok éven keresztül ezeket hamisítványnak vélték, jórészüknek azóta nyoma veszett.

Csupán az utóbbi időben Robert Jacobi, a British Múzeum munkatársának a Nagy-Britannia őskori benépesítése című projekt keretében végzett kutatásai során derült fény e leletek nemzetközi tudományos értékére. Így az elmúlt hetekben az English Heritage (Angol Örökség) állami műemlékvédő szervezet finanszírozásával végzett régészeti feltárások az első tudományos vizsgálat, amelyet 1900 óta a helyszínen végeztek.

"Az embernek eláll a lélegzete arra gondolatra, hogy ezeket az eszközöket az Észak-Európát egykor benépesítő utolsó Neander-völgyiek csoportjai hagyhatták hátra" - mondta Mathew Pope, aki szerint a kovakőeszközöket nagyon kifinomult módon alkalmazták. A kutató egyébként tavaly bizonyította be, hogy a beedingsi közösség által alkalmazott anyag nagymérvű hasonlóságot mutat Észak-Európa más részében fellelt 35-42 ezer éves kőeszközökkel.

Pope szerint a közösség teljes mértékben uralta a területet, a régió nyersanyagkészleteit, virágzó technológia birtokában volt, vagyis egyáltalán nem keltette a kihalás szélére került emberek benyomását. "Voltak kérdőjelek a korábbi leletek értékével kapcsolatban, ám a mostani feltárások minden kétséget kizáróan bebizonyították az itt talált leletanyag eredetiségét, amely a homokkőben lévő hasadékokból származik" - mondta.

Matthew Pope szerint a Neander-völgyi vadászközösség számára a dombtető, ahol hosszú időn keresztül tanyáztak, mindenekelőtt az Arun-folyó völgyére nyíló kilátás miatt volt vonzó. Abban az időben ez egy mocsaras sztyeppé volt, amelyen keresztül nagy számban vándoroltak a mamutok, bölénycsordák, az orrszarvúak. A táborból a vadászok szemmel tarthatták a potenciális zsákmányt.

Barney Sloan, az English Heritage Történelmi Környezeti Bizottsága vezetője szerint az észak-európai evolúciós történelem szempontjából vízválasztónak számít a régészeti helyszín. Véleménye szerint a beedings-i kőeszközök egyaránt képezhették a térségben megjelenő modern ember tulajdonát, ahogy lehettek a Neander-völgyiek utolsó vadászközösségeké is. "Ily módon ez a kutatás ritka alkalom arra, hogy kiderítsük: mennyire volt fejlett a Neander-völgyi technológia, s mennyire hasonlítható össze ez a modern ember eszközeivel" - vélekedett Barney Sloan.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár