Torpedók süllyesztették el a Monarchia büszkeségét

Korábban

Előkerült az elveszettnek hitt ausztrál hadihajó

Halálsugarakkal kísérletezett az elfeledett feltaláló

Cseh búvárok kutatják a Szent István csatahajót

65 éves a Pearl Harbor elleni váratlan támadás

A Szent István csatahajó építése annak idején nemzeti ügy volt, a sajtó rendszeresen nyomon követte a magyar hajóépítés legnagyobb alkotásának minden mozzanatát. A Siegfried Popper hadmérnök tervei alapján készült Tegethoff osztályú óriást 1914. január 17-én Fiuméban bocsátották vízre, a Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. telepén.

A 151 méter hosszú, 27,3 méter széles csatahajó tűzerejével a maga korában a legnagyobbak közé tartozott, egyszerre 5400 kiló gránátot tudott 20 kilométeres távolságra kilőni. A korabeli újságíró lelkesen kommentálta az eseményeket: "A Szent István az első nagy csatahajó, mely magyar földön, magyar szakértelemmel, a magyar ipar igénybevételével épült. Reméljük, hogy ez közelebb fogja hozni haditengerészetünket a nemzet szívéhez..."

Hamarosan megkezdődtek a próbajáratok, az ágyúk belövése. Egyik gyakorlat a másikat követte, a Szent István részt vett Pula légvédelmében is, de az első (és utolsó) éles bevetésére csak 1918. június 9-én indult. Akkor az osztrák-magyar hajóhad parancsnoka, Horthy Miklós ellentengernagy úgy döntött, feltörik az Otrantói-szorosban létesített antant tengerzárat.

Az egyik csoport vezetője a Szent Istvánon Seith Henrik sorhajókapitány, a másiké a Viribus Unitis zászlóshajón maga Horthy volt. A Szent Istvánt a Tegethoff csatahajó, a Velebit romboló és hat torpedónaszád kísérte, a húszezer tonnás óriáson több mint ezerfős személyzet teljesített szolgálatot.

A hajóraj Premuda szigetétől délnyugatra, 14 csomós sebességgel haladt, amikor hajnali fél négykor a Szent Istvánt két torpedótalálat érte. A lövéseket két olasz, MAS típusú motoros naszád adta le, amelyek ezután elmenekültek. (Erős a gyanú, hogy a hadművelet híre kiszivárgott, de a hajó pusztulásában stabilitási gondok és tervezési hiányosságok is szerepet játszottak.)

A torpedók két kazánházat találtak el és átszakították a válaszfalat is. A kísérő Tegethoff megpróbálta elvontatni a Szent Istvánt, de a kötél elszakadt, s a hajó a legénység elszánt küzdelme dacára megtelt vízzel. A mindössze 937 napig csatarendben álló hajó 6 óra 5 perckor felborult és öt perc alatt elsüllyedt, vele pusztult 4 tiszt és 85 tengerész. A Szent István volt az első csatahajó, amelyet torpedók süllyesztettek el, pusztulásáról film is készült, amelyet ma Franciaországban őriznek.

A magyar ipar- és hadtörténet kiemelkedő alkotása a nyílt tengeren, 65 méter mélyen, fedélzetével lefelé fordulva fekszik a hullámsírban. Felkutatására több expedíció is indult, 1994-ben magyar búvárok kutatták át a hajóroncsot, de állapota és a kiemelés költségei miatt alig van rá remény, hogy valaha is a felszínre kerüljön.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2012

• Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• A férjét istenítő vörös grófnő
• A pártfeleség
• "18 évet vártam erre a napra"
• "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
• A kormányzó hitvese
• A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
• A magány rabjai
• A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén