2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Élőben hallhatjuk a Nagy Imre-pert

2008. június 10. 08:18

Megkezdődött a Nagy Imre néhai miniszterelnök és társai perének hanganyagát tartalmazó felvétel nyilvános lejátszása a Nyílt Társadalom Archívum és az 1956-os Intézet szervezésében.

Az 1958. június 9-15. között megrendezett koncepciós per a hétfőn lejátszott hangfelvételek tanúsága szerint azzal kezdődött, hogy a bírói tanács elnöke, Vida Ferenc államtitkokra hivatkozva elrendelte a zárt tárgyalást. Ez ellen Nagy Imre felemelte szavát, arra hivatkozva, hogy a hazai és a nemzetközi közvéleménynek joga volt a tájékozódáshoz ebben az ügyben. és azt is fontosnak tartotta, hogy legyen publikus az ő véleménye is a forradalommal és előzményeivel kapcsolatban.

Az aktuális program élőben az [origo] oldalán

Nagy Imre a gyorsított eljárással sem értett egyet, elmondásából kiderült, hogy nem látta saját peranyagát az utóbbi tíz hónapban, ügyvédjének pedig három nap alatt kellett a nyolckötetnyi irathalmazban kiismernie magát. A kérelmet Vida Ferenc elutasította, majd ismertette a vádpontokat a nyolc vádlottal szemben: a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése, hazaárulás, a szocialista államrenddel szembeni fellépés, ezzel ellenséges politikai csoportosulás létrehozása.

Tildy Zoltán korábbi köztársasági elnököt, a Nagy Imre kormány kisgazdapárti államminiszterét azzal is vádolták, hogy aktívan közreműködött a forradalom jobbratolódásában, ezzel célja a "burzsoá restauráció" volt. Kopácsi Sándorral, a nemzetőrség helyettes parancsnokával szemben az volt a vád, hogy "dezorganizálta a magyar hadsereget", és részt vett az "ellenforradalom" felfegyverezésében. Ugyanez volt a vád Maléter Pál Nagy Imre honvédelmi minisztere ellen, akit még azzal is megvádoltak, hogy egy angol attasénak titkos adatokat szolgáltatott ki a magyar hadseregről.

Király Béla nemzetőrparancsnokot és Szilágyi Józsefet, Nagy Imre miniszterelnöki titkárságvezetőjét szintén ezzel vádolták meg, ám Király külföldre távozott, Szilágyit pedig addigra gyorsított eljárás után kivégezték. Gimes Miklós újságíróval szemben ugyanakkor azt is felhozták, hogy az "ellenforradalom" leverése után illegálisan szervezkedett a Kádár-rendszer ellen, többek között az Október 23. című lapot is ő szerkesztette.

A digitalizált felvétel tanúsága szerint a per érdemi tárgyalásának kezdetén a vádlottakat kikísérték a teremből, közülük egyedül Nagy Imre maradt a teremben. Ekkor elmondta, hogy bűnbaknak érzi magát, akit mások cselekedeteiért is felelősségre vonnak. Az is kiderült, hogy a volt miniszterelnök nem ismerte a jogi procedúra menetét, a bírótól a tárgyalás kezdetén kért felvilágosítást erről.

Mindig is kiálltam amellett, hogy nyilvános legyen a Nagy Imre-per hanganyaga - mondta Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája hétfőn azután, hogy ő is részt vett a tárgyalást megörökítő felvétel nyilvános, budapesti lejátszásának kezdetén. Jánosi Katalin úgy fogalmazott: összetett, kettős érzés volt számára meghallgatni a hétfőn lejátszott hanganyagot. "Egyrészt érintve vagyok mind a nagyapám, mind az édesapám részéről, akiknek hihetetlen jó volt hallani a hangjukat; ugyanakkor az ember tisztában van a történet végkifejletével." Összességében nagyon szomorú és tragikus volt meghallgatni a délelőtt lejátszott felvételt - tette hozzá. Nagy Imre unokája kifejtette, hogy biztosan lesznek olyan részletei a szövegnek, amelyek számára eddig teljesen ismeretlenek voltak, azt azonban már tudta korábban is, hogy Nagy Imre tiltakozott a zárt tárgyalás ellen. "Ez volt az első mondata a perben, ezért mindig is úgy kezeltük a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát, mintha a nagyapám végakarata lenne" - mondta Jánosi Katalin.

Megrendítő volt hallani Nagy Imre néhai miniszterelnök és társai perének hanganyagát, hiszen ötvenegy esztendeje nem hallottam a férjem hangját - mondta Gyenes Judith, Maléter Pál özvegye hétfőn, miután ő is részt vett a tárgyalást megörökítő felvétel nyilvános lejátszásának kezdetén, Budapesten. Gyenes Judith megjegyezte, hogy két momentum érintette meg leginkább: az, hogy a bíró az adatok felvétele alatt szándékosan, folyamatosan hangsúlyozta Maléter Pál nemesi származását; és az, hogy Vida Ferenc, a bírói tanács elnöke ezredesnek titulálta férjét, amire Maléter azt mondta, "tábornok vagyok". Maléter Pál özvegye úgy fogalmazott: "egy önkínzás végighallgatni a felvételt, de ha az ember átélte az exhumálást, akkor ezt is át kell élni". Kívánom, hogy nagyon sokan hallgassák meg ezt a hanganyagot, mert egy szörnyű korszaknak a lenyomata ez a per - tette hozzá. Gyenes Judith elmondta: sok mindent tudott a perről, de az számára is meglepetés volt, hogy Nagy Imre tiltakozott a zárt tárgyalás és a gyorsított eljárás ellen. Hozzátette: biztos abban, hogy Maléter Pál nem örülne, ha utcákat, tereket, szobrokat neveznének el róla, de arra, hogy egy méltó katonai objektum viselje a nevét, igent mondana. Gyenes Judith felidézte, 18 éve kérelmezte, hogy a Budaörsi úti Petőfi laktanyát a férjéről nevezzék el, ám ez a kívánsága nem teljesült. Most azonban rábólintottam arra, hogy a Zách utcai katonai objektum Maléter Pál nevét viselje - mondta.
Hétfő délelőtt Nagy Imre 1958. február 5-én tett vallomását játszották le. Ezt a tárgyalás jegyzője olvasta fel. A hangfelvételen jól hallható, hogy Nagy Imre néhányszor kiigazítást kért, mert a jegyzőkönyv nem tartalmazta pontosan korábbi vallomását. A kétórás felvétel után délután következett Nagy Imre kihallgatása, amelyen egyebek mellett kivizsgálták Nagy Imrének a Petőfi Körrel és az ellenzéki írókkal kialakított kapcsolatát, az október 28-ai memorandumát, amely először ismerte el az eseményeket nemzeti felkelésnek, valamint a koalíciós kormány megalakulásának körülményeit 1956 novemberének első napjaiban.

A hangfelvétel lejátszásának első fél órájában - mások mellett - jelen volt Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin és Maléter Pál özvegye, Gyenes Judit, valamint az 1956-os Intézet igazgatója, Rainer M. János.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár