A szlovák Robin Hoodtól a pozsonyi várig

Az Európai Bizottság, valamint az Európai Központi Bank május elején fogadták el a szlovák konvergencia-jelentést, amiből világossá vált, hogy júliusban a tagországok pénzügyminiszterei minden valószínűség szerint hozzájárulnak a pénzcseréhez. A tátrai `tigris` 2004 májusa óta tagja az Európai Uniónak és az Európai Monetáris Uniónak. Az euró `előszobájának` nevezett ERM II-be a második Dzurinda-kormány alatt, 2005. november 28-án lépett be.

A szlovák korona nem tekint vissza jelentős történelmi hagyományokra. Az elmúlt száz év két rövid periódusát leszámítva Pozsony nem rendelkezett az önálló bankjegykibocsátás jogával, amit a csehszlovák főváros, Prága gyakorolt. A történelemben először a Tiso vezette fasiszta bábállam (az 1939 és 1945 közötti első Szlovák Köztársaság) bocsátott ki szlovák pénzt. 1939-ben, a független Szlovákia kikiáltásakor először felülbélyegzett csehszlovák bankjegyeket (100, 500 és 1000 korona névértékkel) hoztak forgalomba.

Az 1939. szeptember 15-én kibocsátott szlovák 10 koronáson Andrej Hlinka arcképe szerepelt, a hátoldalán pedig az ország nemzetiségeinek nyelvén - napjaink gyakorlatától eltérően - magyarul, ruszinul és németül a bankjegy értéke (noha az 1938 őszi első bécsi döntést, illetve Kárpátalja 1939. márciusi megszállását követően jelentősen lecsökkent a magyarok és ruszinok száma Szlovákiában).

1940-től a kormány helyett a szlovák jegybank hozta forgalomba a törvényes fizetőeszközt. A 100 koronáson Pribina - a Nyitrai Fejedelemség első uralkodója és a szakolcai körtemplom, a Rotunda állt. Az 500 koronásra a "szlovák Robin Hood", azaz Jánosík, a legendás betyár került, valamint a szlovákok kultikus hegye a Kriváň, az 1000 koronáson pedig Szvatopluk nagymorva "király" volt megtalálható. 1944 őszén a háborús viszonyok között nyomtatott 5000 koronásra is egy nagy-morva fejedelem, Mojmír került. 1945-ben egy ötkoronás államjegy forgalomba hozatalával zárult le a második világháborús szlovák papírpénzek sora. A háborús szlovák állam papírpénzeit a németországi Gieseck & Devrient cég nyomtatta.

Csehszlovákia fennállása során a bankjegyek is tükrözték az állam berendezkedését. A két világháború közötti időszakban a szlovák és cseh jelképek és feliratok egyaránt feltűntek a pénzeken. Az ötvenes évek bankjegyei két- (azaz cseh és szlovák) nyelvűek voltak, később pedig rögzült az a gyakorlat, hogy a tízkoronás szlovák, a húszas cseh, az ötvenes szlovák, a százkoronás cseh, az ötszázas megint szlovák, végül az ezerkoronás cseh volt - az adott nemzet szimbólumaival és nyelvén - a százason például hagyományosan a prágai Vár és a Károly híd, míg a szlovák bankókon Pozsony (a nyolcvanas évek végén kibocsátott ötvenkoronáson) vagy Dévény (az ötszázason) szerepelt.

A jelenleg is használatos szlovák korona Szlovákia függetlenné válását követően 1993 februárjában került bevezetésre, és 1994 májusáig a régi, felülbélyegzett csehszlovák koronával párhuzamosan volt forgalomban. A szlovák korona megjelenése óta szinte változatlan formában van jelen, míg a váltópénzek közül az elmúlt években kivonták a forgalomból a 10 és a 20 hallérest. A jelenleg forgalomban lévő legkisebb 50 halléres érmén Árva vára látható. Az 1 koronáson a középkori művészet egy remeke, a Lőcsei Pál mester Madonnája, míg a 2 koronás érmén egy őskori termékenység-szobor található. A többi érméhez hasonlóan a nagyhírű körmöcbányai pénzverdében verték a régi kelta érmét ábrázoló ötkoronást és a Galánta melletti Nagymacsédon megtalált 10. századi keresztet ábrázoló 10 koronást is.

A Szlovák Nemzeti Bank 1993 óta 20, 50, 100, 200, 500, 1000 és 5000 koronás címletben adott ki bankjegyeket. A legkisebb bankjegy Pribinát és a nyitrai várat ábrázolja. A kék színű 50 koronáson Cirill és Metód hittérítők és a darázsi középkori templom látható. A piros 100 koronáson Lőcsei Pál mester Madonnája és a lőcsei Szt. Jakab-templom, a zöld 200 koronásra a nyelvújító Anton Bernolák és a 18. századi Nagyszombat, míg a barna 500 koronásra a szlovák nemzeti mozgalom jelentős alakja, Ludovít Stúr és a pozsonyi vár került.

A januárig forgalomban lévő 1000 koronásokon Andrej Hlinka politikus-pap és nyughelye, a rózsahegyi Szt. András-templom található. A liptói kisváros gótikus plébániatemploma a 14. században épült, a 20. század elején átalakították neoromán stílusban, de szárnyasoltára eredeti. Az 1996-ban forgalomba került 5000 koronás bankóra Csehszlovákia egyik alapítója, az 1919-ben repülőszerencsétlenségben elhunyt politikus, diplomata és csillagász Milan Rastislav Stefánik tábornok került.

Nyilvános pályázat keretében 2005 elején 10 tervező készíthetett terveket a pozsonyi nemzeti bank felkérésére az euró érmék szlovák oldaláról. 2005 novemberében a Szlovák Nemzeti Bank nyilvános internetes szavazásán több terv közül az első 10 sorrendjét választották ki. A jegybank honlapján 2005. december 20-án hozták nyilvánosságra a szavazás eredményeképpen a hivatalos éremképeket. A legnépszerűbb a szlovák címer lett, a második a Kriváň hegycsúcs, a harmadik pedig a pozsonyi vár.

A 2009-ben forgalomba kerülő szlovák 1, 2, 5 centesekre a Kriváň kerül, a nagyobb eurócent-címleteken pedig a pozsonyi vár kap majd helyet. Az 1 és 2 euróssal való fizetés során a szlovák címerrel - a hármas halommal és a kettős kereszttel - fogunk találkozni jövő januártól Szlovákiában. Az érméken a 2009-es évszám mellett a tervezők neve és a híres körmöcbányai pénzverde jele is megtalálható lesz.

Kiss Balázs - Terra Recognita Alapítvány