Teológiai útkeresés a szocializmus évtizedeiben

Akadémikus teológia a lojalitás keretein belül

Külön ki kell emelni a magyar teológiai munkálkodás gyakorlati irányultságát. Ezt Gál Ferenc később a következőképpen indokolta (miután tanulmányában haszontalannak ítélte a marxista-keresztény filozófiai párbeszédet): `Az egyház számára az volt a járható és eredményes módszer, ha a hitét pozitívan kifejti, megalapozza és kedvet csinál annak követésére. Ezt is lehetett kellő teológiai nívón elvégezni, s a világegyház teológiájában kiérett tételeket is át lehetett ültetni magyar nyelvre. Ezért szükséges volt, hogy a magyar nyelvű teológiának lelkipásztori és meditációs színezete legyen.`

Ez a gyakorlatiasság a tematikában úgy jelent meg, hogy a középpontba kerültek a hívő (és nem hívő) ember hétköznapi problémái, a munkától és pihenéstől kezdve a reklám és technika jelenségein át a családi élet kérdéseiig. Persze a feldolgozásra kellett, hogy kerüljenek olyan propagandisztikus témák is, mint az atomháború vagy a fajüldözés elítélése. A rendszer számára kényes témákról pedig, mint amilyen a vallásszabadság volt, csak elvi szinten nyilatkoztak, s csak annyi konkrétum kerülhetett szóba, hogy az államegyházról való lemondás milyen nehézségeket jelenthetett Franco Spanyolországában.

Ez utóbbi példa kapcsán úgy határozhatjuk meg röviden a `magyar teológia` jellegét, hogy olyan politikailag korlátozott teológia volt, amelyet az `egyházpolitikai dogmák` tiszteletben tartása jellemzett. De tegyük ehhez hozzá: az akadémikus teológia ügyesen kikerülte, hogy túlmenjen a lojalitás egy bizonyos határán, mivel tartózkodott a túlságosan direkt politikai következtetések levonásától, így tulajdonképpen apolitikusnak volt mondható, amit a marxista elemző, Lukács József szóvá is tett.

S végül emeljük ki ennek a teológiai útkeresésnek a határozottan megmutatkozó pozitívumait. E vonatkozásban hangsúlyoznunk kell a dogmatikai korrektséget, ami annak fényében nagy érték, hogy a protestáns törekvéseket joggal illeti a dogmatikai hiányosságok vádja (zárójelbe tett krisztológia, a diakónus Krisztus túlhangsúlyozása). Aztán megemlítendő az, hogy, mivel a vizsgált teológiai munkák fókuszában a nagy emberi sorskérdések állnak, úgy sikerült bemutatniuk az egyházat, mint amelynek vannak válaszai a gyakorlati életvezetési problémákra. Végül e művekben még az indirekt rendszerkritika is fellelhető, amennyiben a zsinat utáni katolikus teológia úgy jelent meg bennük, mint véleménypluralizmus, vagyis a szerzők úgy tudták bemutatni a teológia egységét, hogy azt kifejezetten gazdagítja és erősíti a megközelítések sokszínűsége, ami, mondanom sem kell, a diktatórikus politikai viszonyok között a szabadság üzenetét hordozta.

1. A teológiai gondolkodás korhoz kötöttsége
2. A "magyar teológia" kibontakozásának keretfeltételei
3. A "magyar teológia" sajátos vonásai
4. Akadémikus teológia a lojalitás keretein belül

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
• Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
• Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
• Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
• Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
• A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
• A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
• India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
• Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek