2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Templomból a kultúrházba

2007. augusztus 16. 13:31 Horváth István

Irodák szervezték a családi eseményeket

A hatékonyabb munka érdekében a hetvenes évek elejétől sorra hozták létre a családi eseményeket szervező és rendező irodákat, melyek az igazgatási osztályok felügyelete alá tartoztak. Ezek komplett szolgáltatást nyújtottak a terembiztosítástól az étkezésen, ruhakölcsönzésen keresztül egészen a zenekar biztosításáig. A Népművelési Intézet kétévente konferenciát szervezett a témában, emellett létrehozták a Társadalmi Szertartások Országos Tanácsadó Testületét is. Az erőfeszítések eredményeként a hetvenes évek végéig folyamatosan esett vissza az egyházi szertartásokat igénybevevők száma (a házasságok 70-80% -a egyházi szertartás nélkül kötettett), a nyolcvanas évekre azonban már inkább a stagnálás volt a jellemző, sőt bizonyos területeken (pl.: a névadók esetében) a társadalmi szertartások aránya csökkenő tendenciát mutatott.

A hetvenes-nyolcvanas években a társadalmi szertartások vonatkozásában Hajdú-Bihar, Szolnok és Békés megye volt az élenjáró, ill. Budapest; Vas, Zala, Szabolcs-Szatmár, Győr-Sopron megyékben volt ugyanakkor a legnagyobb az egyházi szertartások aránya. A rangsor nagyjából ellentétes a katolikus egyházi szertartások Csanád Béla által közreadott gyakorisági rangsorával, ami arra enged következtetni, hogy az emberek döntő többsége életének fordulópontjait valamilyen - ha nem egyházi, akkor világi - szertartással mindenképpen emlékezetessé kívánta tenni. Ugyanakkor a templomban megkötött házasságok számát szinte automatikusan lenyomta - különösen katolikus hagyományú területeken - a korszakot jellemző magas válási arány.

Az életfordulók ünneplésének fenti változásának egyik legnagyobb vesztese a hagyományos népi vallásosság. A vallási - különösen a katolikus tradíciójú - kultúra igen gazdag az évre szétosztott ünnepekben, amelyek a vallási tartalmon túl a munka, elsősorban a mezőgazdasági munka különböző szakaszait, alkalmait teszik emlékezetessé. Az adminisztratív intézkedések mellett az ötvenes-hatvanas évek gyökeres életmódváltozása kezdte ki a hagyományos szertartások és a hozzájuk fűződő szokások elmaradását. Az életmód átalakulása megváltoztatta például az évszázados gyakorlatot az esküvők időzítésében.

A hagyományosan kis-, nagy- és zöldfarsang idején tartott házasságkötések egyre nagyobb számban a nyári hónapokra tolódtak, ezt a folyamatot nagymértékben felerősítette a mezőgazdaság modernizálódása, a nászút falusi meghonosodása (a vállalati beutalók is legtöbbször nyárra szóltak), a hűtőgépek terjedése vagy az iskolai szünidő növekvő jelentősége. A korszak emberének életében egyre nagyobb szerepet kapott a munkahely, a munkahelyi közösség, mint a lakóhely. Az ünnepségek sokszor üzemi, munkahelyi kezdeményezésűek voltak, így az ünneplő családnak gyakran csak egyik tagja kapcsolódott szorosan a rendezvényt szervező közösséghez, ellentétben a hagyományos közösséggel, ami lakóhelyi, egyházközségi, gyülekezeti alapon szerveződött.

A vallási és a szocialista szertartások rendszerében az életút tagolása is eltérő. A vallási hagyomány az életkor és a családi állapot szerint tagol, az életfordulókhoz kapcsolódó szocialista ünnepek viszont hasonló jelentőségűvé emelik a munkába állás, a munkavégzés és a munkában elért eredmények eseményeit (pl.: törzsgárdatagság).

Az egyházi szertartások kritikusai az állami ünnepségek lassú terjedésének okaként legtöbbször a rokonok és a környezet elvárásait, a régi szertartások megszokott voltát említik, aminek volt is némi alapja, ezt a hetvenes években végzett szociológiai vizsgálatok is alátámasztották. Ezek szerint a fiatalok mindössze egynegyede választja vallásos meggyőződése miatt a templomi szertartásokat. Az életfordulók szocialista ünnepeinek gyakoribbá válása azonban hasonló folyamatot indított el a társadalmi szertartások vonatkozásában is.

Számos intézmény ugyanis, legyen az munkahely vagy valamilyen társadalmi szerv, javasolja vagy egyenesen elvárja a szocialista szertartás rendezését, sokszor aktív szerepet is vállalva annak előkészítésében, lebonyolításában. A szocialista családi ünnepek terjedésében rendkívül nagy szerepe volt a hivatalos kezdeményezésnek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár