Az egyháztörténet-írás főbb forrásai

Az oral history és a dokumentumfilmek

Egy forrástípus: az oral history

A jelenkort kutató történész abban a szerencsés helyzetben van, hogy vizsgálatának tárgyához élő szemtanúkat találhat. A lehetőség egyben terhes kötelezettség is lehet: a magára adó történész nem teheti meg, hogy meg sem kísérli interjúvégre kapni a szemtanúkat. A 20. század történetének feldolgozása szempontjából három, igen értékes oral history-gyűjtésre hívom fel a figyelmet: 1) az 1956-os Intézetben az 1970-es-1980-as évek fordulóján, Hegedüs B. András és Kozák Gyula kezdeményezésére féllegálisan indult Oral History Archívumra, amely több mint ezer visszaemlékezést őriz, 2) az OSZK Történeti Interjúk Videótárára, amely 1987-ben alakult, s ahol már közel ötszáz személlyel készült interjút tárolnak, a 3) a Politikatörténeti Intézet Levéltárában pedig azok az interjúk találhatók meg, amelyeket a hajdani párttörténeti kutatóintézet visszaemlékezés-gyűjtő csoportja készített a hazai kommunista mozgalom fontos alakjaival.

A három gyűjtemény eltérő motivációkkal indult, de az közös bennük: a kommunista Magyarország történetét csak úgy lehet kutatni, ha visszanyúlnak az elérhető forrásokhoz, azaz megszólaltatják a korszakot átélt embereket. Az elsődleges cél a dokumentálás és nem a publikálás volt. Igen sokszínű a merítés: nemcsak a `nagy idők tanúnak`, hanem `statisztáinak` a visszaemlékezéseit is rögzítették. Görcsök és tabuk jöttek oldódtak fel a többórás beszélgetésekben.
Jómagam a Hanák Gábor-Bokor Péter leletmentő magánakciójából kinőtt Történeti Interjúk Videótára gyűjtőmunkájában működtem közre. A szervezők sorra keresték meg a történészeket és kérték őket: munkájuk során megismert érdekes, izgalmas személyiségekkel csináljanak a kamerák előtt is, egyelőre szigorúan csak rögzítés, dokumentálás céljából interjúkat.

A munka során kiderült: három-négy történelmi nemzedék torlódott egymásra, akik addig rendre megfosztattak attól, hogy `kibeszéljék magukat`. Egyháztörténeti kutatásokhoz talán leginkább a hajdani Barankovics István vezette Demokrata Néppárt tagjaival készült interjúkat ajánlom. Nyilvánvalóvá vált, hogy az interjúkban nem elegendő csupán a történelmi eseményeket, illetve az ezekre adott reflexiókat rögzíteni, hanem csak a teljes emberi sors megismerése adhat választ arra, hogy az interjúalany miért pont úgy cselekedett egy adott történelmi szituációban, ahogy cselekedett, miért hozott olyan döntést, amilyet hozott. A források kutathatóságának hiánya mellett ezen mélyebb összefüggések keresése tette szükségessé, hogy mély, szociológiai alapozottságú, a motívumokat, a háttér-információkat is feltáró, teljes életútinterjúk készüljenek.

Egy lehetséges módszer: a dokumentumfilm

S ha már a hang- és képanyag forráscélból történő rögzítésénél tartunk, tegyünk egy gondolatnyi kitérőt a történészek előtt ritkán álló, de annál izgalmasabb lehetőségről: a dokumentumfilm-készítésről. Nem egyszerűen egy történelmi helyzetet lehet/kell felidézni, hanem olyan emberi, erkölcsi szituációt, amelyet az alkotó(k) kivált időszerűnek tartanak. Más szakma, más fortélyokkal.

Az igazi az, amikor filmes és történész együtt dolgozhat egy téma feltárásán. Tapasztalat, hogy az interjúalanyok és kivált a hivatalok többsége - a televízió varázsa vagy más pszichés ok miatt, ki tudja - készségesebb, segítőkészebb, ha kamerával megyünk hozzájuk, mintha anélkül. A történésznek nem a 60 perces végeredmény az izgalmas, hanem a forgatás 60 órája. Ami kimarad, az már a rendező alkotói szándékának függvénye, s így a dokumentumfilm is csak egy szűrő. A mozaikok összeillesztéséhez ugyanolyan kemény kutatómunkára van szükség, mintha írásban készítenénk egy tanulmányt. Csak itt más szemmel kell a forrásokat mérlegelni: mi az, ami "kameraképes", mi az, ami nem.

Hihetetlenül izgalmas anyagok - kivált a korabeli filmhíradók! - lappanganak a Magyar Nemzeti Filmarchívumban. Érthető, de sajnos minden archívfilm-vetítésért fizetni kell (nem először jutottam arra a következtetésre: a kutatás is lassan vagyoni helyzet függvénye lesz).

1. A történész forrásai
2. Forráscsoportosítás a téma függvényében
3. Az oral history és a dokumentumfilmek
4. A kutatás határairól és alapetikájáról

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

JFK

• Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
• Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
• A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
• Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
• Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
• Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
• Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
• Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
• Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán