2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

A közhangulat telítődött a korrupció okozta felháborodással

2007. május 31. 14:00

`A kormánnyal szembeni bizalom csökkenését eredményezi az, hogy az egyre szaporodó rendeletek végrehajtását a végrehajtó hatalom nem képes keresztülvinni` - ilyen és hasonló hangulatjelentések számoltak be a háború utáni társadalom közérzetéről, közgondolkodásáról. A Közép-Európában elsőként Magyarországon alakult közvéleménykutató intézet élen járt abban, hogy a politikai elit számára megfelelő információt szolgáltasson - derül ki Kozáry Andrea írásából.

Forrás: www.rev.hu

Elégedetlenséget szültek:
rendőrnő olvas a Duna-parton,
1948

A politikai elit számára mindenkor elengedhetetlen a feladata ellátásához a megfelelő tájékozottság. Az információk megszerzéséhez általában több csatorna áll rendelkezésre, melyek közül a demokratikus berendezkedésű országokban talán a legfontosabb az állami szféra tájékoztató rendszere. Ezt ismerte fel a háború utáni magyar politika és tudomány vezető gárdája, amikor a demokratizálódás következményeként, koalíciós alapon, 1945 nyarán újjászervezték a Magyar Közvéleménykutató Szolgálatot (MKSZ).

Közép-Európában elsőként Magyarországon alakult közvéleménykutató intézet. A Magyar Távirati Iroda egyik szerveként 1949 februárjáig készítette havi jelentéseit, melyekben az aktuális politikai eseményekre és a közhangulatra vonatkozó válaszokat összegezték. A felmérések eredményeiről a Közvélemény c. szemlében adtak hírt, ahol különböző elméleti és módszertani problémával foglalkozó írások is megjelentek. A munkát Tanácsadó Testület (elnöke Ortutay Gyula) segítette és irányította.

A Testület 17 tagja között többek között olyan ismert nevekkel találkozunk, mint Révai József, Vass Zoltán, Kállai Gyula, Szalai Sándor, Varga István és Horváth Barna jogszociológus, egyetemi tanár, aki a közvélemény ellenőrzéséről és kutatásáról már 1939-ben és 1942-ben tanulmányt, illetve monográfiát jelentetett meg. Az első felmérésekkel, az 1945 augusztusi budapesti próbavizsgálatokkal a társadalom közérzetét, közgondolkodását kívánták tesztelni. Az októberi, első országos reprezentatív közvéleménykutatás kérdései arra irányultak, hogy megtudják az állampolgárok véleményét - többek között - az újjáépítésről, a közellátás helyzetéről, az életszínvonal alakulásáról, az gyorsuló inflációról, az államosításokról, az aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről, a politikusok népszerűségéről. Az első másfél évben kb. 150 000 interjút készítettek, és a minta nagysága átlagosan 3000 fő volt.

A kérdőíveken, ill. kérdőlapokon általában több témakörben 8-10 kérdést tettek fel, például azt kérdezték, hogy mit tekintenek a budapesti újjáépítés legsürgősebb feladatának? (38% lakóházak, 35% hidak, közlekedés, 27% közbiztonság), vagy azt, hogy mi hiányzik legjobban a táplálkozásban (cukor, zsír, hús, tej, tejtermék). 1945 őszén a budapesti helyhatósági, illetve a nemzetgyűlési választások várható eredményeit szerették volna felmérni, ám az eredményekkel mindkét esetben nagyon komolyan tévedtek.

A tájékozottság másik forrását a hangulatjelentések adták, amelyekből például megtudhatjuk, hogy "a rendőrséggel szemben is elégedetlenség tapasztalható". Egy másikban azt "kifogásolják, hogy a rendőrség nem tesz erélyes intézkedéseket a rablások és fosztogatások megakadályozására", míg "Pécsről azt jelentik, hogy a rendőrséggel szemben kialakult bizalmatlan hangulat enyhülőben van."

A közhangulatról adott képet dr. Villányi András, aki 1945 őszétől a Budapesti Főkapitányság keretében megszervezett Gazdasági Rendészeti Ügyosztály (GRÜ) vezetője is, aki az MKP Központi Vezetőségének készített feljegyzésében kiemelte: "A közhangulat vészesen telítve van a korrupció okozta felháborodással. [...] Az erkölcsi szanálás ugyanolyan fontos, mint a gazdasági és a demokrácia erkölcsiekben egy vonalnyival sem lehet kevésbé kényes, mint a ferencjózsefi liberalizmus. A bűnözés egy és oszthatatlan, az erkölcsi fék lazulása legfelül a hozzáférhetőség, legalul a vetkőztetés. Ezt szívleljék meg azok, akik a bűnözés kiküszöbölése és a hatékony üldözés helyett az epidemikus jelleg felett vitatkoznak, vagy a bűnözés okainak kianalizálásával valósítják meg a mellébeszélés tényálladéki ismérveit."

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár