Törökül tudó erdélyiekre is szükség volt a Portán
2007. március 1. 14:00
A kora újkori Oszmán Birodalomban számos állam követei teljesítettek szolgálatot, így a nyelvi nehézségek okozta problémákat tolmácsok alkalmazásával igyekeztek kiküszöbölni. Az erdélyi követségen helyet kaptak az oszmán nyelvet ismerő ún. török deákok is, őket mutatja be Kármán Gábor a Sic itur ad astra 2006/1-2 számában írt cikkében.
Korábban
Az Oszmán Birodalom hatalmának növekedésével az európai államok is képviseltetni akarták magukat a Portán. A 16. században, a már létező velencei követség mellé a franciák, az angolok, a Habsburgok és a hollandok is delegáltak tisztségviselőket. Az oszmánoknak adót fizető Erdély kizárólag a szultán udvarában hozott létre állandó követséget, ám a történelmi helyzetet ismerve ez inkább kötelessége, mintsem joga volt. Ebben Raguzához, a tatár kánhoz és két román vajdasághoz, tehát a többi hűbéreshez hasonlított.
A 17. századi erdélyi követség szervezete állandóságot mutatott, az élén álló főkövetet a fejedelemség előkelő származású tisztségviselői közül neveztek ki. Legfontosabb feladatát az adó beszállítása jelentette, de kivették a részüket a tárgyalásokból is. Alattuk voltak az állandó követek, erdélyi szóhasználatban a kapitihák. (A kifejezés minden bizonnyal a török kapi kethüdasi - helyettes szóból alakult ki.) Ők általában Konstantinápolyban vagy a szultán éppen aktuális lakhelyén tartózkodtak. Rendszeresen informálták a fejedelmet, intézték a hétköznapi ügyeket, bár a tisztség nem jelentett komoly rangot, ezért a kapitihák nem törekedtek a hosszabbításra. Olykor ebbéli kívánalmuknak hangot is adtak: nem akartak több időt tölteni "ezen az unalmas, Isten nélkül való pogányok földjén, az holott sem atyafiság sem kereszténység, sem semmi könyörületesség nincsen."
Az erdélyieknek is meg kellett küzdeniük a kommunikációs problémákkal. A portai tolmácsokat, akik főként renegátok, később pedig görög származásúak voltak a szultán iránti hűség vezérelte. Természetesen ezeket a tisztviselőket is meg lehetett (volna) vesztegetni, de a szűkös anyagi kerettel rendelkező erdélyieknek erre nem volt pénzügyi fedezetük. A jobb anyagi kondíciókkal rendelkező nyugati államok azonban éltek a lehetőséggel. A császári követ jelentéseiben újra meg újra előtűnő renegát Zülfikár aga például többször fogadott el kenőpénzt és adott érte fontos információkat.
A nyelvi problémák áthidalására az államok független tolmácsokat kívántak alkalmazni, de ehhez is szükség volt a szultán engedélyére. A velenceiek saját tolmácsképzőt hoztak létre (1551), majd a franciák (1669) és a császáriak (1674) is követték példájukat. Az erdélyiek is próbálkoztak valami hasonló megoldással, de arra nincs pontos adatunk, hogy a török deák intézménye mikor jött létre az erdélyi követség keretei között. Bethlen Gábor uralkodása alatt tűnt föl az első ismert személy, akit Váradi Házi Jánosnak hívtak.
A legjobban Harsányi Nagy Jakab életútját dokumentálták, aki tanulmányait komoly egyetemeken - Franeker, Leiden, Cambridge - végezte, majd Erdélybe visszatérve a nagyváradi gimnázium rektora lett. 1651 második felében kezdte meg tevékenységét a Portán, számos jelentése maradt meg. Ezekből kitűnt magabiztossága és kritikus hangvétele. 1657-ben II. Rákóczi György bukása idején a Héttoronyban raboskodott. Kiszabadulása után 1659-ben már új állomáshelyén, a havasalföldi fejedelem udvarában találjuk. Nem sokkal később a moldvai fejedelmet kísérte el száműzetésébe, járt Oroszországban és a svéd fennhatóság alatt álló Stettinben telepedett le. Frigyes Vilmos porosz választófejedelem is felfigyelhetett képességeire, meghívta udvari tanácsosának, hogy legyen a török, lengyel és moszkvai ügyek szakértője. Tisztségét egészen 1684-ben bekövetkezett haláláig viselte.
A török deákokra a fejedelmi székhelyen is szükség volt, ők bonyolították az oszmán török nyelvű levelezést. Valószínű, hogy az erdélyi fejedelem mellett tevékenykedő török deákok Konstantinápolyban is eltölthettek szolgálati időt. Éppen ezért Kármán a gyulafehérvári és konstantinápolyi török deákokat vizsgálta meg, és a különböző forrásokból összesen 12 nevet szedett össze. Jól mutatja a nehézségeket, hogy némelyik nevét csak egy oklevél említi.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.