55 éve halt meg Almásy László, a homok atyja

Abu Ramla, a homok atyja

Borostyánkőn (ma Bernstein, Ausztria) született 1895. augusztus 22-én nemesi, bár nem grófi családban, magyar apától és olasz anyától. Apja, Almásy György nemzetközi hírű Belső-Ázsia kutató, tudós volt, ám fiát jobban vonzotta a modern technika: szenvedélyesen érdeklődött az autók és a repülőgépek iránt. Angliában, Eastbourne-ben tanult és itt szerezte meg első pilótaengedélyét is. Az első világháború idején önkéntes pilótaként szolgált az osztrák-magyar légierőben, s több kitüntetést is kapott. A háború után royalistaként a lemondásra kényszerült IV. Károly király híve maradt, mindkét királypuccs alkalmával ő vitte autóján Budapestre. Ekkor ragadt rá a grófi cím is, mert az ex-uralkodó következetesen így szólította.

A húszas évek közepén az osztrák Steyr autógyár szombathelyi képviselője lett, a gyár termékeivel több versenyen diadalmaskodott. 1926-ban a Steyr-túrakocsik megbízhatóságát bizonyítandó a Nílus mentén egész Szudánig vezetett, s a következő években többször visszatért a sivatagba, olykor csak vadászni. 1929-ben végigjárta az ősi Darb el-Arbain karavánutat: a 12 ezer kilométeres expedícióról készült filmfelvétel nemrég került elő, és Ausztriában be is mutatták. Almásy a sivatag szerelmese lett, feléledt az apai örökségként benne lappangó felfedezői hajlam. Komoly kutatókkal kötött ismeretséget, főként a Líbiai-sivatag titkai foglalkoztatták. Az elsők között hasznosította az új technikai eszközöket, igaz, ennek voltak kockázatai is: 1931-ben repülőgépe Szíriában viharba került és lezuhant, de túlélte a kalandot.

1932-ben indult el expedíciója a legendás Zerzura oázis keresésére, három angol kutatóval közösen. A gépkocsik és a repülőgépek összehangolt alkalmazása révén sikerült az oázis három völgyéből kettő fekvését meghatározniuk. A következő évben azonban az expedíció pénzügyi támogatója meghalt, a már felfedezett két völgyet korábbi társa, most vetélytársa, Patrick Clayton térképezte fel. Almásy anyagi nehézségei miatt később indult, de egy öreg bennszülött leírása alapján megtalálta a harmadik völgyet, Almásy véleménye szerint a legendás Zerzurát.

Sokkal nagyobb jelentőségűnek bizonyult, hogy a Gilf Kebir és Uweinat régióban őskori sziklarajzokat talált és fontos geomorfológiai kutatásokat végzett. 1935-ben felfedezte az Egyiptom déli határvidékén, a Nílus szigetén élő, a XVI. században a törökök által elhurcolt magyarok leszármazottait, a magyarabokat. A következő években Leo Frobenius német etnográfus társaságában több expedíciót vezetett és hatalmas területeket térképezett fel. Almásynak, avagy ahogy a beduinok nevezték, Abu Ramlának (A homok atyja) arra is jutott ideje, hogy megszervezze a vitorlázó repülést Egyiptomban és több könyvet írjon útjairól.

1. Abu Ramla, a homok atyja
2. Pilóta, Afrika-kutató és Zerzura oázis felfedezője

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2021

• A táskák története
• Magyarországi népszámlálások 1920–1990 között
• Rákosi Mátyás népes családja
• A rock and roll rugói
• Hét pusztító fertőzés
• A művészet megszállottja: Peggy Guggenheim
  
• Magyar szülésznők szerveződése a századfordulón
• A „másik” Rajk
• A gyűjtögető Jan van der Heyden