Antik lakoma időszerű fogásai az Ókorban
2005. augusztus 23. 11:00
Kárpáti András: Lyra a kereveten
A görög zenei nevelés és a lakomazene
Amikor Cicero a Tusculumi beszélgetésekben Róma kulturális példaképéről, a görög műveltségről ír, annak legfontosabb szimbólumaként a zenei nevelést említi: a rómaiak zenei műveletlenségének felemlegetése az a publicisztikai fogás, amellyel a leghatásosabban képes bemutatni a két kultúra közötti műveltségbeli távolságot. Ezáltal a zenéről alkotott görög felfogáshoz csatlakozik, mely szerint a műveltség elengedhetetlen része a zenében való jártasság. E jártasság bemutatásának legfontosabb helyszíne a görög világban a lakoma volt, ahol a résztvevők közösen is énekeltek, illetve nemes versengés keretében adhattak számot egyéni hangszeres- és énektudásukról.
A zenei tudás megszerzéséhez elméleti és gyakorlati képzésre is szükség volt, amely nemcsak Athénban, hanem több más görög városállamban - még Spártában is - részét képezte az iskolai tananyagnak. Nem véletlen, hogy a zenetanítás motívuma gyakori eleme a görög képzőművészeti és irodalmi alkotásoknak (például az ókomédiának). A zenének tulajdonított fontos szerep tükröződik a görög mitológia történeteiben (gondoljunk Apollónra, vagy a legendás dalnokra, Orpheuszra). Az 5-4. század során megjelenik a zene hatására, illetve a zenei nevelés fontosságára való elméleti-filozófiai reflexió is, Damón éthosz-elméletében és Platón munkásságában (Állam, Törvények).
A klasszikus kori görög világban a széles műveltség, a jó fellépés és a vitakészség mellett a zenei-előadóművészi képességek csillogtatása is hozzájárult azon erények köréhez, amelyekkel társadalmi sikert lehetett elérni - például egy lakomán. Sem korábban, sem később nem volt ez így; mind a homéroszi, mind a hellénisztikus korban elsősorban hivatásos előadók - kithara- és auloszjátékosok, táncosok, énekesek - szórakoztatták a lakomák közönségét. Volt azonban egy korszak, amikor a hangszernek még ott volt a helye a lakomázó kerevete mellett. Sőt, ha hihetünk Cicero beszámolójának, talán még a régi rómaiaktól sem állt egészen távol ez a szokás.
Kárpáti András cikke teljes terjedelmében az ÓKOR folyóirat 2005/3. számában olvasható
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Titanic
- A Titanic első hivatalos útja volt egyben az utolsó is
- A szerény magyar hajóorvos, aki a Titanic túlélőit mentette
- Osztriga és bárány került a Titanic utasainak asztalára egy elárverezett étlap szerint
- Tudtad, hogy hét híres ember is lekéste a Titanicot?
- 3800 méter mélyen sincs biztonságban a Titanic roncsa
- Saját legendájának áldozatává vált a Titanic
- A nemzetközi egyezmények sem tudják megvédeni az enyészettől a Titanic roncsát
- A Titanic több száz utasának életét mentette meg a magyar hajóorvos
- Minden törekvés dacára lehetetlennek tűnik a felszínre hozni az egyre pusztuló Titanicot
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap