2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Brazil orvosok megfejtették a Michelangelo-kódot

2005. június 20. 11:00

Két - amatőr művészettörténésznek is beillő - brazil orvos szerint a Sixtus Kápolna mennyezetének híres freskója olyan titkos anatómialeckéket ábrázol, melyeket a mű alkotója, Michelangelo rejtett az alakok közé.

A kódvadász orvosok

Önnek mi a véleménye a reneszánsz kódmesterekről? Mennyire hihető a da Vinci-kód és a Michelangelo kód? Hatásvadász dillettantizmus vagy színtiszta tudomány? Esetleg eltitkolt tudás?
Írja meg nekünk!

A közel 500 évvel ezelőtt elkészült freskó az egyik leghíresebb műalkotás a Vatikánban, és egyben a világ egyik leghíresebb műremeke is. Gilson Barreto és Marcelo de Oliveira brazil orvosok szerint azonban a freskó jóval több, mint szimpla műalkotás. Szerintük ugyanis Michelangelo a mennyezetet alkotó 38 lap közül 34-re az emberi anatómiával is rokonítható ábrázolásokat festett. Így az ábrázolások kiolvasásakor derült ki, hogy amit eddig például fatörzsként azonosítottak, az egy gégecső; amit pedig az egyik jelenetben zöld táskaként láthatunk, az egy emberi szív megjelenítése.

A számos belső szervet, csontot és egyéb anatómiai elemet a firenzei művész munkájában egy sajátos kód alapján fejtették meg az orvosok: csak jól oda kellett figyelniük arra, hogy mit is látnak. Egy többszörösen is lekódolt és nehezen felismerhető mintázatra bukkantak a kutatók, melyhez azonban ha valaki ismeri a kódot, akkor világosan felismerhetővé válik minden részlet. "Miért nem látta ezt eddig senki? Először is talán azért, mert nagyon keveseknek van olyan szintű anatómiai ismerete, hogy ezeket a részleteket ilyen képek alapján felismerjék. Nekem sikerült, mert nekem ez a munkám" -mondta a brazíliai Campinasban sebészként dolgozó Barreto.

A vatikáni pápaválasztó kápolnában azonban nem a brazil doktorok találtak először utalásokat a Michelangelo-kód meglétére. Tizenöt évvel ezelőtt az amerikai Frank Meshberger például az "Ádám teremtése" képen Isten és angyalai ábrázolásában az emberi agy egyik speciális keresztmetszeti képét látta meg, majd nem sokkal később ezt publikálta is. A brazil orvosok is Meshberger teóriája nyomán eredtek a kápolna képei nyomába "Azt mondtam magamnak, ha oda az agy egy részletét festette, akkor biztos nem csak az agyat festette meg. Kell ott másnak is lennie" - mondta Barreto. A kutatások során derült ki, hogy nem sokkal később egy másik amerikai orvos Garabed Eknoyan a "Földek és vizek szétválasztása" jelenetben pedig egy vesét vélt látni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár