Új háromnyelvű törvényoszlopot találtak
2004. április 21. 10:00
Jean-Franaois Champollion francia régész az ún. rosette-i kő segítségével fejtette meg a hieroglif írást. Az egyiptomi sztélén (törvényoszlopon) ugyanaz a szöveg volt olvasható három nyelven. Német régészek a hét elején bejelentették: a rosette-i kőhöz nagyon hasonlító, háromnyelvű sztélét találtak Kairótól 90 kilométerre, egy elpusztult romvárosban.
Korábban
![]() |
A rosette-i kő |
Új "rosette-i követ" találtak Egyiptomban - jelentették be Potsdamban német kutatók, akik a kőtáblára bukkantak ásatásaik során. A híres rosette-i kő, amelyet még Napoleon egyiptomi hadjárata idején, 1799-ben, a Nílus deltájában találtak, a Kr. e. 2. században készült, és ugyanazt a szöveget - V. Ptolemaiosz király egyik rendeletét - tartalmazta egyiptomi, démotikus és görög nyelven. A francia Champollion a 19. században a három írás összehasonlítása révén fejtette meg az egyiptomi hieroglifák titkát. A rosette-i követ ma a British Museumban őrzik, mely Kairó után a világ második legnagyobb egyiptomi gyűjteményével dicsekedhet.
Christian Tietze, a Berlin közelében lévő potsdami egyetem régészprofesszora a hétfői sajtóértekezleten azt mondta: a lelet rendkívül érdekes, és 120 éve nem találtak Egyiptomban ehhez hasonló, több nyelven készült feliratú követ. A 99 cm magas és 84 cm széles szürke gránitkőre véletlenül bukkntak az egykori Bubasztisz város romjainál folytatott ásatáson. A vélhetően földrengésnek áldozatul esett romváros, mely egykor meghatározó politikai és vallási központ volt, a mai Kairótól 90 kilométerre északkeletre terül el. A kövön szereplő évszám szerint a sztélé i. e. 238-ban keletkezett, és III. Ptolemaiosz király egyik rendeletét tartalmazza ógörögül, démotikus írással és hieroglifákkal. "A rendelet azért fontos, mert külön említi az ősi egyiptomi naptár reformját, pedig ezt a reformot csak 250 évvel később, Julius Caesar idején sikerült teljesen életbe léptetni" - tette hozzá Tietze.
Az oszlopon 67 sornyi görög írás, 24 sornyi démotikus jel és számos hieroglifa látható. A szövegek a naptárreformról szólnak és Ptolemaioszt dicsőítik - többek között azért, mert a király gabonát hozatott be Szíriából, Főníciából és Ciprusról, így enyhítve az Egyiptomban dúlő éhínséget. "Az oszlopot III. Ptolemaiosz hatalmának és kegyességének megörökítése végett készíthették" - véli Tietze.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Hitler legközelebbi bizalmasa árulta el titkait a szövetségeseknek 18:03
- Még Jelačićot is lenyűgözte a női honvédtiszt, Lebstück Mária 13:20
- Százéves fennállását ünnepli a Corvin mozi 11:50
- Izgalmas korrajz a XVIII. századi Debrecenről egy angol utazó tollából 08:55
- Fogadásból alig négy nap alatt írta meg első, egyszerre trágár és költői drámáját Bertolt Brecht tegnap
- Emberséget hozott a haláltáborba a „szeretet mártírja” tegnap
- Buda és Pest szívét összeforrasztotta, de a magyar nemesi címet visszautasította Clark Ádám tegnap
- 50 millió összetört edényből jött létre Róma egyik dombja tegnap