138 jobbágyát is halálra kínozhatta az „orosz vérgrófnő”, Darja Szaltikova
2020. január 28. 17:56 Múlt-kor
Korábban
Vonzódás az erőszakhoz
Szaltikova a források szerint – Báthoryhoz hasonlóan – főként a fiatal lányok bántalmazásában lelte kedvét. Volt olyan áldozata, aki halálakor mindössze 12 éves volt.
Az asszony a legválogatottabb „büntetéseket” eszelte ki a szerinte kihágásokat elkövető lányokra: volt, akit forró vízzel öntött le, de a palota legtöbb szobájában tartott egy-egy fadarabot is, kimondottan a szolgák veréséhez. Volt, akit megégetett, de a legapróbb hibákért is könnyen letaszította a lányokat a lépcsőn.
Szaltikova későbbi állítása szerint tettei mind jogos büntetések voltak, mert szolgái a gazdaság működését fenyegették alkalmatlanságukkal. Az a tény azonban, hogy szinte kizárólag a fiatal szolgálólányokra „utazott”, mást sugall.
A védtelen holopok nem költözhettek el uruk földjéről, és rendkívül korlátozott lehetőségeik voltak bármiféle jogorvoslatra.
A legtöbb, amit Szaltikova szolgái tehettek, az volt, hogy egymás között gúnynevekkel illették úrnőjüket – ezek közé tartozott a „parasztos” Szalticsiha megnevezés is. Ez Szaltikova népszerű nevévé vált a mai napig – olyannyira, hogy még Tolsztoj Háború és béke című művében is feltűnik.
Szaltikova nagy valószínűséggel igen boldogtalan volt özvegyként. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az egyetlen alkalom, amikor bosszúvágyát vele egy osztályba tartozókon próbálta meg kiélni.
Férje halálát követően egy Nyikolaj Tyutcsev nevű nemessel bonyolódott viszonyba, aki azonban 1762-ben elhagyta őt, és egy fiatalabb nemesasszonyt vett feleségül. Szaltikova dühében merényletet szervezett Tyutcsev és új hitvese ellen.
Az általa a robbantással megbízott jobbágyok azonban jobbnak látták figyelmeztetni a célszemélyeket, így azok a számos szolgálólánytól eltérően megmenekültek Szaltikova haragjától.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A Szent Jobb viszontagságos útjai államalapítónk halálától a végső hazatérésig 11:50
- Egyszerre él zsarnokként és jóságos királyként a magyarság emlékezetében I. Ferenc József 08:50
- A társadalmi konvenciók nem szabhattak gátat az első magyar egyetemi tanárnő karrierjének tegnap
- Az MNL augusztus 20-i nyílt napja a 800 éves Aranybulla előtt tiszteleg tegnap
- A zsarnok apa árnyékában, katonaszökevényből lett filozófuskirály II. (Nagy) Frigyes tegnap
- Meghalt A tengeralattjáró és a Trója rendezője, Wolfgang Petersen tegnap
- Száz órán belül eldőlt a világ első élőben közvetített háborúja tegnap
- Visegrádig tervezték, de az I. világháború megakasztotta a szentendrei HÉV-vonal bővítését tegnap