10 tény Nagy Sándorról

1. Nagy Sándornak (Kr. e. 336-323) mindössze 13 évre volt szüksége, hogy a valaha volt egyik legnagyobb birodalmat létrehozza, amely a Balkántól Egyiptomon és a Közel-Keleten át egészen a mai Pakisztánig, India határáig húzódott.

2. III. Alexandrosz mindössze 18 éves volt, amikor első jelentős csatáját megnyerte (a fellázadt illírekkel szemben). A következő 15 évben, haláláig számos világtörténelmi jelentőségű ütközetben vett részt, ám egyet sem veszített el közülük.

3. Egyiptom második legnagyobb városát, Alexandriát a nagy hódítóról nevezték el. Hadjáratai során közel hetven új várost alapított, amelynek zöme a király nevét kapta. Az indiai Hüdaszpész melletti Bukephalia az egyik kivétel, ugyanis ezt a várost kedvenc csatalováról, Bukephaloszról nevezte el, amely a leendő település melletti csatában vesztette életét.

4. Egyes források szerint Nagy Sándornak – Hosszú Katinkához hasonlóan – heterokrómiája volt, vagyis a két szeme nem egy színű volt, az egyik barna, míg a másik kék vagy zöld.

5. A tizenéves Alexandroszt az ókori világ egyik legnagyobb gondolkozója, Arisztotelész tanította. Nagy hatással volt rá, az egyik katonai hadjárata során növénymintákat gyűjtött az addig kevéssé ismert területről, és hazaküldte mesterének.

6. A katonai géniusz rajongott a trójai háború történeteiért. Állítólag az Iliász egyik példányát állandóan a párnája alatt tartotta.

7. Egy elmélet szerint utolsó éveinek alkoholizmusa kiszámíthatatlan, paranoid és megalomániás viselkedést idézett elő Nagy Sándornál.

8. Afrika körülhajózása mellett, Alexandrosz többek között olyan terveket is dédelgetett, amely Arábia, sőt az egész Földközi-tenger medencéjének ellenőrzésére irányult.

9. Halálának oka a mai napig kérdéses: tífuszos láz, malária, alkohol előidézte májbetegség szerepel a leggyakrabban emlegetett okok között. Egyes teóriák azt sem zárják ki, hogy a katonai vezetők mérgezték meg, akiknek már elegük volt a több mint egy évtizeden át tartó, gigantikus hadjáratsorozatból.

10. A korabeli dokumentumok szerint a 32 évesen elhunyt uralkodó holttestét mézzel telt kádba helyezték konzerválás céljából, és először a makedón fővárosba, majd az egyiptomi Memphiszbe, végül Alexandriába vitették. A sír utolsó ismert látogatója Caracalla császár volt. A 19-20. században számos feltárás indul, ám egyik sem találta meg a nyughelyet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról