10 tény a vegetarianizmus történetéről
2019. május 1. 08:31 Múlt-kor

Korábban
1. Ideológiájának és gyakorlatának gyökerei Indiában erednek. A vegetarianizmus egyik legősibb rendszere az aszketikus vallás, a dzsainizmus részeként jelent meg a szubkontinensen a Kr. e. 8. században.
2. A dzsainizmus követői még a gyökérzöldségeket is kizárták az étrendjükből, mivel ezeket a növényeket ki kellett húzni a földből, így elfogyasztásuk a növény pusztulásával járt.
3. Az emberi evolúció során távoli őseink nagyrésze nem vagy alig fogyasztott húst. Az emberelődök étrendje különféle bogyókból, magokból és gyümölcsökből állt. A mai elméletek szerint azonban az emberré váláshoz (vagyis a Homo sapiens kifejlődéséhez) szükség volt egy magas energia tartalmú étrendre.
4. A vegetarianizmus egyik legelső ismert támogatója Európában a Kr. e. 6. században élt görög filozófus, matematikus, Pitagorasz volt. Pitagorasz úgy gondolkodott, hogy az állatok az emberekhez hasonlóan lélekkel rendelkeznek, ezért nem ildomos elfogyasztani őket.

5. A zöldségeket tekintve Pitagorasz a babot is kizárta az általa helyesnek tartott diétából, arra hivatkozva, hogy a bab és az ember ugyanabból az anyagból épült fel.
6. Az amerikai alapító atyák egyike, Benjamin Franklin is a vegetarianizmusra váltott, igaz csak egy rövid ideig. A húsmentes diéta nemcsak pénzügyi, de tudományos szempontból is előnyös volt a fiatal Franklin számára: a húsmentes étrend ugyanis sokkal olcsóbb volt, így Franklin pénzt spórolt, amelynek köszönhetően több könyvet vásárolhatott.
7. Pitagorasz vegetáriánus tanainak köszönhetően püthagoreusoknak nevezték a húsmentes táplálkozás európai híveit egészen 1847-ig, az Angliában megalakult Vegetáriánus Társaság létrejöttéig.
8. Az USA-ban a 19-20. század fordulóján jelentek meg az első vegetáriánus szakácskönyvek. Az akkori idők húspótlója a titokzatos „protose” névre hallgatott, amely többek között hagymát, mogyoróvajat, többféle fűszernövényt és búzaglutént tartalmazott.
9. A 19. század második felében a nyugati vegetáriánusok jelentős számban szimpatizáltak a feminista és a rabszolgaság eltörlését szorgalmazó abolicionista mozgalmakkal. A 20. század első felében a vegetáriánusok egy részének szimpátiája az eugenetika, az emberi „fajnemesítés” tudománya felé fordult.
10. Az India nyugati részén, Gudzsarát államban fekvő Pálítáná 2014 óta az első vegetáriánus város a világon. A hús, a hal és a tojás árusítása és vásárlása tilos a településen, amelynek lakói se nem halászhatnak, se nem horgászhatnak, továbbá nem nevelhetnek vágóállatokat sem.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Majdnem csődbe vitte Zeppelin grófot a „repülő szivar” kifejlesztése 07:04
- Háza ablakából örökítette meg Niépce a világ első tartós fotóját tegnap
- Akasztott disznók, száműzött egerek – különleges állatperek a középkorból tegnap
- Nemcsak a magyar, hanem az osztrák sebesülteket is ápolta Kossuth Zsuzsa 1848-1849-ben tegnap
- Az ősi rivális városából, Barcelonából származott a Real Madrid alapítója 2021.03.06.
- Félénk félmosolytól a fogsorvillantásig: nagy nevetések a 20. század fényképein 2021.03.06.
- Hild Józsefnek köszönhetjük Budapest jellegzetes, belső udvaros bérházait 2021.03.06.
- Szekérrel a Holdra, „részegen” a csatatérre – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei 2021.03.06.