10 tény a japán császári haderőről

1. Mint a Japán Birodalmi Hadsereg vezetője, Hirohito császár (1926 – 1989) tevékenyen részt vett a hadserege vezetésében és engedélyt adott többek között mérges gázok bevetésére a harctereken.

2. A japán pilóták remek kiképzést kaptak, amelynek egyetlen hátulütője az volt, hogy az sokkal hosszabb volt, mint az amerikaiaké. Így az elnyúló felkészítés részben felelős volt a pilótahiányért, mivel a japánok nem tudták időben pótolni az összecsapások során elesett pilótáikat. A helyzetet később a kiképzőközpontokat sújtó krónikus üzemanyaghiány is súlyosbította.

3. A Japán Birodalmi Haditengerészet 1920-ra a világ harmadik legjelentősebb tengeri haderejévé vált. A japánok voltak az elsők, akik elsőként állítottak hadrendbe repülőgép-hordozó anyahajót 1922-ben.

4. A császári haderő katonái szemében szégyen volt hadifogságba esni. Ha valaki megadta magát, akkor az nemcsak a katonára, hanem a családtagjai számára is szégyent jelentett. Ők a hír hallatán halott személyként kezelték a fogságba esett személyt.

5. Japán a második világháború poklában több mint kétmillió katonát veszített, akik többsége nem a golyók, hanem az alultápláltság és a járványok miatt szenderült jobblétre.

6. A lőszer, az élelmiszer és a gyógyszerek tekintetében a császári hadsereg 1943-tól súlyos hiánnyal küszködött. Ezt főként a csendes-óceáni hadszíntéren szolgálatot teljesítő amerikai tengeralattjárók tevékenységének volt köszönhető, amelyek rengeteg kereskedelmi, áruszállító hajót küldtek a tengerfenékre.

7. A Japán Császári Hadsereg egységei a második világháború alatt gyakran indítottak, öngyilkos banzájrohamokat. A japán katonák ilyenkor nagy tömegben, szuronyt szegezve, rohamozták meg ellenfelük állásait, amelyekből rendszerint gyilkos géppuskatűz zúdult rájuk. A fedezék nélkül rohamozó japánok így gyakran az utolsó emberig odavesztek, mielőtt ténylegesen harcba bocsátkoztak volna.

8. A japán katonák jellemzően embertelenül bántak hadifoglyaikkal. A kegyetlen bánásmód oka részben a brutális kiképzésüknek volt köszönhető, amelynek során a gyakran megverték a regrutákat. A fizikai és pszichikai terhelésnek része volt az is, hogy pocsék koszton tartották, őket, és sűrűn végeztettek velük értelmetlen, megerőltető feladatokat.

9. A Japán Birodalmi Hadsereg az egyetlen olyan haderő volt, amely a második világháború során vegyifegyvert vetett be a harctéren (Kínában).

10. A Japán Birodalmi Hadsereg néhány katonája a második világháború lezárulta után is tovább harcolt. A legtovább, 1974-ig Onoda Hiroo és Nakamura Teruo tartott ki. Onoda a Fülöp-szigeteken, Nakamura pedig Indonéziában tette le a fegyvert.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Városliget

• Városligeti forgatag várja az érdeklődőket István király ünnepén
• Fű, fa, virág: a Városliget természeti környezete
• Hazánkban először látható installációval nyílt meg a Városliget új művészeti tere
• Best of Városliget: izgalmas történetek 120 hektáron
• Léggömbök, léghajók és Zeppelinek Budapest fölött
• Ártatlan flörtök és világbajnok sportolók a századeleji Műjégen
• A Városligetben ugrott be a váltóáramú dinamó ötlete Teslának
• Szupersztárok a korabeli Városligetben
• Világító szökőkút és gázlámpák: fényárban úszó Városliget