Forró magyar őszök

10 tény a cukor történetéről

2019. augusztus 15. 12:57 Múlt-kor

Az Új-Guinea szigetén lakó pápuák úttörők voltak a cukornád domesztikálásában, bár kezdetben nem ők fogyasztották a növényt, hanem a sertéseiket etették vele.

Cukornád

1. A keresztesek a Közel-Keleten találkoztak először a cukorral, amely azonnal lenyűgözte őket. A túlzásba vitt cukorfogyasztás árnyoldalairól azonban nem sokat tudhattak a derék vitézek, mert a csodás étekről úgy nyilatkoztak, mint „a világ legértékesebb anyagáról, amely hozzájárul az emberek egészségének fenntartásához”.

2. Az Új-Guinea szigetén lakó pápuák úttörők voltak a cukornád domesztikálásában, bár kezdetben nem ők fogyasztották a növényt, hanem a sertéseiket etették vele.

3. A cukornád szintén őshonos Indiában, Kína déli részén és Tajvan szigetén is. Az indiaiak elsőként hoztak létre nyers nádcukorból cukorlisztet, illetve cukorkristályokat a Kr. u. 4. században.

4. A cukorkészítés (cukorfinomítás) tudománya Indiából terjedt el Kínába, onnan pedig a perzsa, illetve az arab világba. Az arabok dél-európai hódításainak köszönhetően a 9. és a 10. században Andalúziában, Cipruson és Szicília szigetén is megjelentek a cukornád ültetvények és a hozzájuk kapcsolódó cukormalmok. 

5. A cukor azonban már jóval az arabok előtt is ismert volt Európában. A Kr. u. 1 században a görögök és rómaiak a cukrot vízben feloldva, orvosságként fogyasztották.

6. A középkori európai arisztokrácia a hazatérő keresztesek által ismerkedett meg a cukorral. Ekkoriban a cukor a luxustermékek közé tartozott és értéke a távol-keleti fűszerekkel vetekedett.

7. Az európai gyarmatosítók számára a cukornád ültetvények kapcsán is határtalan lehetőséget jelentett az újonnan felfedezett amerikai kontinens, amely nagy, megművelhető  területekkel és a cukornád számára elengedhetetlen trópusi klímával is rendelkezett. Az európaiak egyvalamiben szenvedtek hiányt, mégpedig a megfelelő számú munkaerőben.

8. Az első cukornádültetvényeket Brazíliában és a Karib-térségben hozták létre fehér telepesek a 16. század elején. Elsőként a bennszülöttek és európai szerződéses szolgák dolgoztak az ültetvényeken.

9. Az Európából behurcolt betegségek, mint például a himlő, jelentősen megtizedelte a bennszülött munkaerőt, csakúgy mint a sárgaláz és a malária, amelyek viszont az európai munkásokat sem kímélték. Az Afrikából erőszakkal elhurcolt emberek, amelynek számát 12 millióra becsülik, azonban ellenállónak bizonyultak a gyilkos mikroorganizmusok támadásaival szemben és jól bírták a trópusi klímát is.

10. A cukorgyártás és kereskedelem nagyon nyereséges üzletággá vált a 18. század közepére. Európa cukoréhsége egyik fontos tényezője volt a rabszolgaság embertelen rendszerének fenntartásában.  Az amerikai kontinensen legkésőbb Brazíliában törölték el a rabszolgaság intézményét, mégpedig 1888-ban.

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!