A vörösterror 133 napja

10 tény a Colosseumról

2019. február 27. 08:33 Múlt-kor

Colosseum

1. A világ legnagyobb amfiteátrumaként számon tartott Colosseumot Kr. u. 72 és 80 között építették. A gigantikus aréna fénykorában akár 80 ezer ember befogadására is képes volt.

2. A Colosseum építtetője, Vespasianus római császár hadizsákmányból finanszírozta a munkálatokat. A préda legnagyobb része a jeruzsálemi Második Templom Kr. u. 70-es kifosztása során került a rómaiak kezébe.

3. A Colosseum ülésrendje jól tükrözte a római társadalom hierarchiáját és a nemek társadalomban betöltött szerepét. A porondon zajló eseményeket az alsóbb sorokból lehetett legjobban látni. Ezek a római elit tagjainak, a szenátoroknak voltak fenntartva; a nők a férfiaktól elkülönülve a legfelsőbb sorokban ültek, amelyek egyben a  szegény rétegeknek és a rabszolgáknak voltak fenntartva. 

4. A közeli vízvezetéknek köszönhetően a Colosseum küzdőterét vízzel áraszthatták el a szervezők, hogy az így kialakított „medencében” vízi ütközeteket rendezhessenek.

5. A Colosseum megnyitását kísérő játékok során a show részeként nagyjából 9000 vadállatot mészároltak le.

6. A gladiátorok egy föld alatti alagúton keresztül  közelíthették meg a küzdőteret. Ez az alagút kötötte össze a Colosseumot a közeli, Ludus Magnusnak hívott kiképzőközpontjukkal.

7. Bár a keresztény hívők úgy tekintenek a Colosseumra, mint a korai keresztények tömeges mártírhalálának színhelyére, a történelmi források szerint Jézus követőit Róma más részein végezték ki.

8. Az utolsó gladiátorjátékokra az 5. század első felében került sor, de a rómaiak által „venationak” nevezett látványosságokat, amelyek során vadállatokra vadásztak, egészen a hatodik század utolsó harmadáig rendeztek a Colosseumban.

9. A 12. században az egykori amfiteátrum egy óriási „bérházzá” alakult. A lakótereket az aréna nézőtér alatti árkádos részeiből alakították ki; a 13. századtól pedig egy arisztokrata család erődjeként funkcionált.

10. A 17. században az épület a botanikusok édenkertjévé vált. Domenico Panaroli előszeretettel látogatta az intézményt, ahol a romok között nem kevesebb, mint 337, különböző növényfajtát jegyzett fel.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!