10 tény a Colosseumról
2019. február 27. 08:33 Múlt-kor
Korábban
1. A világ legnagyobb amfiteátrumaként számon tartott Colosseumot Kr. u. 72 és 80 között építették. A gigantikus aréna fénykorában akár 80 ezer ember befogadására is képes volt.
2. A Colosseum építtetője, Vespasianus római császár hadizsákmányból finanszírozta a munkálatokat. A préda legnagyobb része a jeruzsálemi Második Templom Kr. u. 70-es kifosztása során került a rómaiak kezébe.
3. A Colosseum ülésrendje jól tükrözte a római társadalom hierarchiáját és a nemek társadalomban betöltött szerepét. A porondon zajló eseményeket az alsóbb sorokból lehetett legjobban látni. Ezek a római elit tagjainak, a szenátoroknak voltak fenntartva; a nők a férfiaktól elkülönülve a legfelsőbb sorokban ültek, amelyek egyben a szegény rétegeknek és a rabszolgáknak voltak fenntartva.
4. A közeli vízvezetéknek köszönhetően a Colosseum küzdőterét vízzel áraszthatták el a szervezők, hogy az így kialakított „medencében” vízi ütközeteket rendezhessenek.
5. A Colosseum megnyitását kísérő játékok során a show részeként nagyjából 9000 vadállatot mészároltak le.
6. A gladiátorok egy föld alatti alagúton keresztül közelíthették meg a küzdőteret. Ez az alagút kötötte össze a Colosseumot a közeli, Ludus Magnusnak hívott kiképzőközpontjukkal.
7. Bár a keresztény hívők úgy tekintenek a Colosseumra, mint a korai keresztények tömeges mártírhalálának színhelyére, a történelmi források szerint Jézus követőit Róma más részein végezték ki.
8. Az utolsó gladiátorjátékokra az 5. század első felében került sor, de a rómaiak által „venationak” nevezett látványosságokat, amelyek során vadállatokra vadásztak, egészen a hatodik század utolsó harmadáig rendeztek a Colosseumban.
9. A 12. században az egykori amfiteátrum egy óriási „bérházzá” alakult. A lakótereket az aréna nézőtér alatti árkádos részeiből alakították ki; a 13. századtól pedig egy arisztokrata család erődjeként funkcionált.
10. A 17. században az épület a botanikusok édenkertjévé vált. Domenico Panaroli előszeretettel látogatta az intézményt, ahol a romok között nem kevesebb, mint 337, különböző növényfajtát jegyzett fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.