2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

10 ezer éve vándoroltak a kutyák Amerikába

2015. január 12. 08:59

Egy új genetikai kutatás szerint a kutyák csak nagyjából 10 ezer évvel ezelőtt vándoroltak az amerikai kontinensre, évezredekkel az után, hogy az első népcsoportok átkeltek Szibériából Észak-Amerikába.

Kutya
Rituális kutyatemetkezés az amerikai St. Louis mellett

A Journal of Human Evolution legújabb számában ismertetett kutatás során antropológusok összesen 84, különböző észak-és dél-amerikai lelőhelyeken fellelt kutyacsontot vizsgáltak meg.

A kutya háziasításának kezdetét tudományos vita övezi, de általában 10-100 ezer évvel ezelőttre teszik, az eddigi leletek szerint a domesztikáció egyszerre több helyen ment végbe. Őseikhez, a farkas egy mára már kihalt alfajához képest a kutyáknál idővel jelentősen nagyobb együttműködési készség alakult ki az emberrel, elfogadták az irányítást, ugyanakkor új táplálékforráshoz jutottak és élvezték az ember társaságát, olyannyira, hogy együtt kezdtek vándorolni gazdáikkal.

A kutyának az ember mellett töltött, 11-16 ezer éves szolgálata izgalmas kutatási tárgyat jelent az emberi, így a migrációs viselkedésre nézve, fejtette ki Kelsey Witt, a University of Illinois hallgatója. "A kutyák a legkorábbi olyan élőlények voltak, amelyek minden kontinensre követték az embert, ami nagyon sokat elárul kapcsolatukról" - fogalmazott Witt.

Az amerikai kontinensen talált kutyacsontokon végzett eddigi vizsgálatok a nukleáris DNS-nél sokkal könnyebben kinyerhető, csak anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-vizsgálatokra fókuszáltak. A Witt és Ripan Malhi antropológusprofesszor által vezetett genetikai kutatás szintén a mitokondriális DNS-re összpontosított, ám a korábbiaknál jóval nagyobb számú minta állt rendelkezésükre.

A mai St. Louis (Missouri állam, USA) városa melletti lelőhely, Janey B. Goode-ról származó összesen 35 kutya rituális temetkezésben részesült, ami arra utal, hogy az emberek különleges tisztelettel viseltettek leghűségesebb társaikhoz; néhányukat párban, egymás hátára helyezve temették el, de a legtöbbjük külön sírt kapott. A Missouri és a Mississippi folyók találkozásánál fekvő, sokáig Észak-Amerika legnagyobb városának számító Cahokiában a kutyákat néha rituálisan elégették, a leletek tanúsága szerint pedig olykor megették őket.

A kutatók négy, eddig ismeretlen géncsoportot találtak az új mintákban, ami arra utal, hogy a korábbi vélekedésekkel szemben a fajdiverzitás jóval változatosabb volt az amerikai kontinensen. A DNS-vizsgálat legmeglepőbb megállapítása a kutyák vándorlásával kapcsolatos. "A kutyák genetikai fajdiverzitása csupán 10 ezer évre tekint vissza, ami nagyjából a legkorábbi amerikai kutyatemetkezés idejére tehető. Ez nem lehet véletlen" - magyarázta Witt, hozzátéve: jelenleg több kutatás folyik a kutyák genetikai térképével összefüggésben, és eddig csupán 20 ősi kutyafaj teljes mitokondriális DNS-szekvenálását végezték el.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár