Nyolc bizarr háború
2014. december 9. 12:30
Korábban
A leghosszabb háború
1986. április 17-én Hollandia 335 éves hadiállapot után békét kötött a Nagy-Britanniához tartozó Scilly-szigetekkel. A világtörténelem valószínűleg leghosszabb háborúja azonban az egyik legkíméletesebb is volt egyben, ugyanis egyes források szerint senki sem hunyt el az összecsapások során.
A háború kitörése az angol polgárháború idejéhez köthető. A Cromwell vezette parlamenti erők már gyakorlatilag egész Angliát uralmuk alá hajtották, a királypártiak pedig a szigetországtól mintegy 45 kilométerre délnyugatra lévő Scilly-szigetekre szorultak vissza. Hollandia, amely függetlenségének kivívásához korábban angol segítséget is kapott, viszonozni kívánta a szívességet, s néhány csatahajót küldött a mindössze 16 négyzetkilométer területű szigetcsoporthoz. A királypárti hajók rajtaütései és kalózkodása azonban jelentős veszteségeket okoztak a holland flottának, amelynek admirálisa jóvátételt követelt.
Miután nem kapott kielégítő választ a szigetektől, a bosszús admirális 1651-ben jogilag igencsak megkérdőjelezhető hadüzenetet küldött a királypártiak uralta 140 szigetnek (tehát nem egész Angliának, csak egy országrésznek). Néhány hónap elteltével Cromwell hadserege elfoglalta a szigetet, s a hadiállapotról elfeledkeztek.
Az elkövetkező századokban a sziget lakói között legendaként élt tovább a Hollandia ellen "folyó" háború, míg 1985-ben egy helyi történész, valamint a helyi tanács úgy döntött, végére jár a történetnek. Megkeresték a holland nagykövetséget Londonban, ahol megerősítették, hogy formálisan valóban hadban állnak a szigetekkel.
Az ünnepélyes békekötésre 1986 áprilisában került sor, amikor a holland nagykövet személyesen érkezett a szigetekre, s a lakók végre fellélegezhettek: ezt követően nem kellett tartaniuk egy esetleges meglepetésszerű holland támadástól.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap