Nyolc bizarr háború
2014. december 9. 12:30
Korábban
A leghosszabb háború
1986. április 17-én Hollandia 335 éves hadiállapot után békét kötött a Nagy-Britanniához tartozó Scilly-szigetekkel. A világtörténelem valószínűleg leghosszabb háborúja azonban az egyik legkíméletesebb is volt egyben, ugyanis egyes források szerint senki sem hunyt el az összecsapások során.
A háború kitörése az angol polgárháború idejéhez köthető. A Cromwell vezette parlamenti erők már gyakorlatilag egész Angliát uralmuk alá hajtották, a királypártiak pedig a szigetországtól mintegy 45 kilométerre délnyugatra lévő Scilly-szigetekre szorultak vissza. Hollandia, amely függetlenségének kivívásához korábban angol segítséget is kapott, viszonozni kívánta a szívességet, s néhány csatahajót küldött a mindössze 16 négyzetkilométer területű szigetcsoporthoz. A királypárti hajók rajtaütései és kalózkodása azonban jelentős veszteségeket okoztak a holland flottának, amelynek admirálisa jóvátételt követelt.
Miután nem kapott kielégítő választ a szigetektől, a bosszús admirális 1651-ben jogilag igencsak megkérdőjelezhető hadüzenetet küldött a királypártiak uralta 140 szigetnek (tehát nem egész Angliának, csak egy országrésznek). Néhány hónap elteltével Cromwell hadserege elfoglalta a szigetet, s a hadiállapotról elfeledkeztek.
Az elkövetkező századokban a sziget lakói között legendaként élt tovább a Hollandia ellen "folyó" háború, míg 1985-ben egy helyi történész, valamint a helyi tanács úgy döntött, végére jár a történetnek. Megkeresték a holland nagykövetséget Londonban, ahol megerősítették, hogy formálisan valóban hadban állnak a szigetekkel.
Az ünnepélyes békekötésre 1986 áprilisában került sor, amikor a holland nagykövet személyesen érkezett a szigetekre, s a lakók végre fellélegezhettek: ezt követően nem kellett tartaniuk egy esetleges meglepetésszerű holland támadástól.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.