Mégsem meztelenül temethették el a londoni pestis áldozatait

A kutatók egy, a londoni Liverpool Street állomás közelében épülő új állomás megépítése előtt végzett régészeti feltárás során több mint négyezer csontvázat ástak ki a közeli elmegyógyintézetről elnevezett Bethlem temetőből. Az ásatást vezető Jay Carver elmondta, hogy a legtöbb pestistemetővel ellentétben itt annak ellenére koporsóban temették el a halottakat, ha ez a helyhiány miatt komoly nehézségekbe ütközött. „Úgy tűnik, hogy a válság ezen időszakában az emberek jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a halottaiknak tisztességes keresztény temetést rendezzenek” – tette hozzá a kutató.

Mike Henderson, a londoni Régészeti Múzeum csontszakértője elmondta, hogy számos, a feltételezések szerint a pestis áldozatait tömörítő, mintegy kétméteres rétegből származó csontvázat ástak ki annak érdekében, hogy laboratóriumi vizsgálatoknak vessék alá őket. A tudósok a korábbi pestisjárványok áldozatainak maradványaiból szerzett DNS-mintákkal összevetve igyekeznek megállapítani, hogy a Bethlem temetőben talált áldozatok a vírus ugyanazon törzsétől betegedtek-e meg.

A kutatások során feltárt bizonyítékok ellentmondanak az 1665-ös pestis idején keletkezett szemtanúi beszámolóknak. A járványról tudósító egyik legismertebb mű a világhírű író, Daniel Defoe tollából származik. Mivel a Robinson Crusoe szerzője csak ötéves volt a tragédia idején, rokonai, elsősorban nagybátyja visszaemlékezésére alapozva alkotta meg A londoni pestis című könyvét. „A kocsin tizenhat-tizenhét hulla volt, egyesek vászonlepedőbe, mások pokrócba burkolva, akadtak azonban olyanok is, amelyek csaknem pőrén hevertek, vagy annyira lazán feküdt rajtuk a takaró, hogy amikor a kocsit megdöntötték, lehullott róluk, és így teljesen mezítelenül zuhantak be a többiek közé” –  olvasható a műben. Nem ez volt azonban az egyetlen feljegyzés, amelyben hasonlóról számoltak be a pestis kapcsán. 1665. augusztus 6-i naplóbejegyzésében Samuel Pepys például lejegyezte, hogy véletlenül meglátta egy pestisben elhunyt ember hulláját, akit koporsó nélkül szállítottak éppen a temetőbe.

A pestis az 1348-as járvány óta nem végzett akkora pusztítást Angliában, mint 1665-ben. Amint azt az egyházközségek által hetente vezetett halálozási jegyzékekben feljegyezték, 1665 forró nyarán a pestisben elhunytak száma folyamatosan és feltartóztathatatlanul növekedett. A jegyzékeket, amelyet a király és London polgármestere minden csütörtökön reggel nyolc óráig megkapott, darabonként egy pennyért árulták, az egész éves „előfizetésért” pedig négy schillinget kellett kicsengetni. Augusztusban mintegy kétezren, szeptemberben pedig már körülbelül hétezren haltak meg hetente. Hivatalosan 68 596-an vesztették a pestis pusztítása következtében életüket, vagyis London lakosságának mintegy 15 százaléka, a halottak száma valójában azonban 100 ezer felett lehetett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól
• Idomítási módszerei is forradalmiak voltak a modern állatkert megálmodójának
• Az űrkutatás alapjait is lerakta „Rakétás Fritz”
• Lassan lendült mozgásba az amerikai hadigépezet az első világháborúban
• Két ládányi szerzeményét égette el a fiatal Brahms
• Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
• Túlságosan óvatosnak ítélte meg Bismarck politikáját II. Vilmos
• A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig
• Egy alagúton szöktek meg a brit pilóták a fogolytáborból