Lélegzetelállító videón Pompeji pusztulása

2016. február 5. 11:24

 „Csak a férfiak üvöltését és a nők és gyermekek sikítozását hallottam. Az emberek a szüleik, gyermekeik vagy hitvesük után kiáltoztak, már csak hangról ismerve fel egymást. Voltak, akik az égbe emelték kezüket, míg mások elvesztették hitüket az istenekben és azt gondolták, hogy eljött az örök üdvözülés pillanata” – írta le a Pompeji végóráit ifjabb Plinius. A 11 ezer fős, virágzó, gazdag, gondtalan és élettel teli nagyvárost a Vezúv Kr. u. 79-es kitörése egy nap alatt elpusztította. A Melbourne-i Múzeum animációs videóján az első földrengésektől kezdve részben magunk is átélhetjük, mi történhetett az ezt követő 48 órában.

Pompeji utolsó órái

Az első figyelmeztetés 79. augusztus 24-én kora hajnalban érkezett: a hétszáz éves múlttal bíró itáliai Pompeji kikötővárosában az emberek arra ébredtek, hogy házaik rázkódni kezdtek. Ezután egy újabb, kisebb földrengés sújtotta a Nápolyi-öbölben fekvő nagy kikötővárost. A több mint 11 ezer lakos többsége mégis nyugodtan aludt tovább. Ebédidőben hatalmas robajjal remegett meg a föld, még a legnagyobb épületek is meginogtak. Rögtön ezután Pompeji hüledező lakói szeme láttára a körülbelül 10 kilométerre, északra fekvő Vezúv hatalmas hamu- és tajtékkőoszlopot lövellt ki magából. Lassan elsötétedett az ég. Hamu, habkő és törmelék záporozott Pompeji házaira és rémült lakosaira.

Egy izzó hamuból és tajték-kőből álló felhő jelent meg az égen, amelyet a Vezúv közel 1000 km/órás sebességgel lövellte ki magából. Másodpercenként hozzávetőlegesen 10 ezer tonna vulkanikus anyag került a levegőbe. A kitörés után néhány perccel a hamu és a törmelék már egy gigantikus, 15 kilométer magas oszlopot formált. A hamu és a könnyű habkő egy részét a szél dél felé fújta, ahonnan Pompejire hullt. A nap eltűnt. A rémült lakosság vesztére a házakban keresett fedezéket.

A kezdeti pánik után délután már kétségbeesett emberek ezrei kezdtek menekülni. Fejüket párnákkal, edényekkel és kosarakkal védve rohantak az utcán és gázoltak a térdig érő hamurétegben a városkapu felé. A régészeti kutatások megmutatták, hogy sokan a lehullott kövek és tetőcserepek alatt lelték halálukat. Nem jártak jobban a házakba elbújók sem, ők általában megfulladtak, akik pedig végső kétségbeesésükben ki akartak törni koporsójukból, már esélyük sem volt, hiszen a lehulló törmelék eltorlaszolta a kijáratokat.

A Vezúv időközben másodpercenként legalább 100 ezer tonna hamut és követ lövellt ki magából, és az ezekből álló oszlop már 30 kilométer magasra nőtt a levegőben, így a közelben állomásozó flotta sem merte megkockáztatni az öngyilkossággal felérő mentőakciót. Estére a házak többsége a rájuk nehezedő nyomás miatt beomlott, halálra zúzva a még élőket.

Hajnali egykor megindult a hegyről a kb. 100 km/órás sebességű, forró hamuból, izzó törmelékből és mérgező gázokból álló, közel 800 Celsius fokos hőmérsékletű lavina, amely a közeli Herculaneumot pusztította el néhány perc alatt. Pompejit másnap reggel 6.30 és 7.00 között érte el az első lavina. A kegyelemdöfés másfél órával később érkezett: a hamuoszlop, amelyet a Vezúv lövellt ki magából, hirtelen összeomlott és egy minden korábbinál nagyobb és erősebb lavinává vált, amely szédítő sebességgel hömpölygött le a hegyoldalon, egyenesen Pompeji felé. Az izzó hamu a házakba tört ajtón, ablakon, réseken és lyukakon át, és megölte a hátramaradottakat.

Hat lavinafolyam tört ki a Vezúvból, és ezekkel összesen 9 milliárd tonna vulkanikus anyag szóródott szét a Nápolyi-öböl területén. Mikor a vulkán végül lecsillapodott, Herculaneumot 25 méter vastag hamu- és kőréteg, Pompejit pedig 4 méteres törmelék temette be. A Vezúv körüli táj teljesen elpusztult. A katasztrófafilmbe illő jeleneteket nagyrészt az eseményektől mintegy 30 kilométerre tartózkodó, 18 éves ifjabb Pliniusnak köszönhetően ismeri az utókor.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma